Közbeszerzés becsült értéke és fedezete

Posted on Posted in Közbeszerzés

A közbeszerzési kötelezettség szempontjából a beszerzések (becsült) értékének meghatározása kulcsfontosságú jelentőséggel bír mind a közbeszerzési törvény hatálya alá tartózó (közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett) ajánlatkérők, mind a költségvetési vagy uniós támogatásban részesülő (egyébként közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó) szervezetek vagy személyek esetén is.

A (köz)beszerzések becsült értéke alapján tudja eldönteni az adott személy vagy szervezet, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik-e , illetve milyen eljárásformában szükséges megvalósítania a beszerzését.

 

A közbeszerzés becsült értéke:

A közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ez egy tulajdonképpen fiktív, különböző módszerek segítségével meghatározott, prognosztizált összeg. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a közbeszerzési törvény megkerülése céljával megválasztani.

 

A közbeszerzés fedezete:

Számszakilag, az ajánlatkérő könyveiben kimutatható érték, a pénzösszeg rendelkezésre állása vagy forrásmegjelölés formájában. Meghatározása az ajánlatkérő autonóm döntése, annak nagyságát az ajánlat által befolyásolni nem lehet. A fedezet annak az ellenértéknek a forrása, amelyet az ajánlatkérő a beszerzés tárgyáért fizetni akar.

 

A becsült érték és fedezet jelentősége a beszerzéseknél:

Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. A beszerzés becsült értéke határozza meg részben a közbeszerzési kötelezettséget, a lefolytatandó eljárás típusát, szerepet játszik az alkalmassági követelmények meghatározásánál vagy akár az eljárás eredményességében (eredménytelenségében), illetve a szerződésmódosítás bizonyos eseteinél is.

A rendelkezésre álló fedezet befolyásolhatja az eljárás eredményességét vagy az ajánlatkérőnek a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válását, a szerződéstől való elállását vagy a szerződés felmondását, továbbá az ajánlatok bontásakor ennek az összege ismertethető is.

Az ajánlatkérő a fent meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösen:

  • a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,
  • a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,
  • igazságügyi szakértő igénybe vétele,
  • szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,
  • szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,
  • a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,
  • az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.

Építési beruházások esetében az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg. Külön jogszabályban foglalt esetekben az ajánlatkérőnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell.

Dr. Hargittay Szabolcs / Sólyom András

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *