A közbeszerzés becsült értékének meghatározása (1. rész)

Posted on Posted in Közbeszerzés

A közbeszerzés becsült értékének meghatározása nem csupán a közbeszerzés kialakításának rendkívüli gondosságot igénylő első lépése, hanem annak meghatározása előrevetíti a közbeszerzési kötelezettség meglétének megállapítását és egyben megszabja az eljárásrend típusát (uniós vagy nemzeti).

Ajánlatkérő kötelessége egyrészt a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni.

A vizsgálat során ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat, mely módszerek különösen:

  • a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,
  • a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,
  • igazságügyi szakértő igénybe vétele,
  • szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,
  • szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, rész-letes építési adatbázis,
  • a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,
  • az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése

Másrészt a Kbt., egybeszámítás vizsgálatára is kötelezi ajánlatkérőt a becsült érték meghatározására alkalmazott meghatározási módszereken túl.

Az egybeszámítása kapcsán a Kbt. egyértelmű tilalmi szabályt fogalmaz meg:

 

A részekre bontás tilalma

A Kbt. 19. § (1)-(2) bekezdései tartalmazzák, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani, azaz

  • tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani;
  • tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy a Kbt. törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.

Részekre bontás alatt azt kell érteni, amikor az ajánlatkérő egy egységes közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor és ez által nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési eljárásokat.

Tehát:

Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.

Fentiekből következik, hogy a részekre bontás mindig a becsült érték számításával kapcsolatban elkövetett jogsértés. Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban megvalósítani nem jogsértő, csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő a becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze. A részekre bontás tilalma megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a megkerülésre irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen.

Az egybeszámítási szabályok lényege, hogy bizonyos feltételek fennállta esetén több szerződés becsült értékét összeadva kell megállapítani a tervezett közbeszerzés becsült értékét. Az értékösszeadás azonban nem azt jelenti, hogy egy közbeszerzési eljárást lefolytatva egy szerződést kellene kötni az adott közbeszerzésre.

Az értékösszevonás arra a kérdésre ad választ, hogy az adott közbeszerzés becsült értéke eléri-e az uniós értékhatárt, és kell-e alkalmazni a vonatkozó eljárási szabályokat.

Van azonban mód arra, hogy az összevonásra került szerződéseket külön eljárásokban, de már az irányelvi szabályoknak megfelelően alkalmazva ítéljék oda abban az esetben is, ha az egybeszámítással érintett egyes szerződések becsült értéke az uniós értékhatár alatt maradna.

A Kbt. az alábbi esetekben tesz kivételt és enged nemzeti eljárásrendet alkalmazni a közbeszerzési szerződés megkötésére:

  • önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 80 000 eurónál, építési beruházások esetében pedig 1 000 000 eurónál kevesebb, és
  • a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át.

Fontos, hogy fentieken túl, lehetőség van arra (főként költséghatékonysági okokból), hogy egyetlen eljárással kezelje ajánlatkérő az uniós értékhatárt elérő közbeszerzéseket úgy, hogy ajánlatkérő lehetőséget ad a közbeszerzés egyes részeire történő ajánlattételre, ezáltal több szerződés megkötésére is. Ebben az esetben egy meghirdetéssel, egy uniós eljárásban, de több részajánlattételi lehetőséggel biztosítja a szerződések megkötését.

 

Dr. Hargittay Szabolcs / Takács Tímea

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *