Reform előtt a behajtási költségátalány

Posted on Posted in Uncategorized

A behajtási költségátalány jogintézménye a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv átültetésével került be a magyar jogrendszerbe. A Polgári Törvénykönyv vonatkozó szakasza 2013. július 1-jén lépett hatályba.

A vállalkozások közötti szerződések esetén, ha a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő összeget megfizetni. A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól. A Ptké. értelmében behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles az adós, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

A hazai gazdasági élettől idegen jogintézmény bevezetésétől kezdve számos probléma merült fel az alkalmazásával kapcsolatban. A számviteli és adózási kérdésekben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása, valamint a NAV tájékoztatása (A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése) nyújtott segítséget. A vállalkozások azonban továbbra sem élnek a behajtási költségátalány érvényesítésének a lehetőségével. A hazai kereskedelmi viszonyokba történő beillesztésének megoldását az igazságügyi minisztériumi koncepció szerint nem a Ptk. módosítása, hanem egy külön törvényben történő szabályozás jelenthetné.

A külön jogszabály a behajtási költségátalány mellett rendelkezne az irányelvben szabályozott többi kérdésről is. A hitelező jogosultságaként határozná meg a behajtási költségátalányt, részletesen meghatározná, hogy mit ért azalatt, hogy a költségátalány minden további feltétel nélkül megilleti a hitelezőt. A kimentés lehetősége megmaradna, továbbá egy speciális elévülési szabályt is beiktatnának.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *