Gazdasági bűncselekmények az üzleti életben, különös tekintettel a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztására
- ravaszbalazs
- június 5, 2019
- 6:10 du.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XLI. fejezet tartalmazza azon bűncselekményeket, amelyek az üzleti életben is előfordulhatnak, mégis ritkán fordul elő alkalmazásuk, annak ellenére, hogy ezen bűncselekmények közvádra üldözendőek, tehát észlelés esetén az ügyészségnek hivatalból eljárást kell indítania.
Jelen cikk témája nem is valamennyi gazdasági bűncselekményt kívánja feldolgozni, hanem a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény bemutatására irányul.
A Btk. 409. § szerinti bűntett azokra az esetekre vonatkozik elsősorban, amikor az ügyvezetés tagja közreműködik abban, hogy egy cég a székhelyén nem lelhető fel, a cégjegyzékben olyan ügyvezető bejegyzésére kerüljön sor, akinek lakóhelye ismeretlen vagy olyan tulajdonosok bejegyzésére kerüljön sor, amelyek tulajdonosok lakóhelye ismeretlen.
A cél a cégnyilvánosság biztosítása és a gazdasági rend megőrzése.
A tényállást az is megvalósítja, ha valaki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő.
Utóbbi azért kiemelendő, mert gyakran előfordul, hogy a cég székhelyet vagy egyéb adatát módosítja, azonban a bejelentésre nem kerül sor az illetékes törvényszék cégbírósága részére. A kapcsolódó kommentárok is kiemelik a társasági szerződés módosításának 30 napos bejelentési határidejét (a bejelentési kötelezettséget jogszabály, a Ctv. írja elő), amelynek elmulasztása megvalósítja a tényállást.
Annak ellenére, hogy a gyakorlatban ezen mulasztás esetén az ügyészség nem kezdeményezi büntető eljárás lefolytatását (amely álláspontunk szerint a bűncselekmény társadalomra történő veszélyességének alacsony fokára vezethető vissza), illetve a cégbíróság nem tesz feljelentést a mulasztás pótlása esetén, amely alapján az ügyészség tudomást szerezne a mulasztásról, érdemes ismerni a kapcsolódó szabályt és a céghez kapcsolódó módosításokról határidőben tájékoztatni az illetékes cégbíróságot.
Dr. Szőke István / Harglaw
Legutóbbi BLOG bejegyzések
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért?
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért? Manapság a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításban és véleményformálásban. Tetten érhető ez a
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé A magyar kormány nemrég elfogadta az Online Csalás Elleni Törvényt, amely jelentős
Okirati formák
Okirati formák Amikor szerződés kifejezést halljuk, olvassuk, szinte minden ember rögtön fizikai valóságában megjelenő, írásba foglalt papír alapú okiratra gondol, ami nem csoda hiszen a