Magánalapítvány Magyarországon — Gyakori Kérdések
- ravaszbalazs
- január 23, 2020
- 8:43 de.
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta már Magyarországon is lehetőség van magánalapítvány létrehozására és működtetésére. A 2020. évi adótörvény módosítások a bizalmi vagyonkezelés tekintetében fennálló kedvező adókörnyezetet biztosítják a magánalapítvány számára. Jelen cikkben kérdés-válasz formában mutatjuk be ezt a kedvező vagyonvédelmi és családi vagyontervezési megoldást.
Mi az az alapítvány?
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Mitől magán egy alapítvány?
Míg korábban kizárólag tartós és közérdekű célra lehetett alapítványt rendelni, az új Polgári Törvénykönyv törölte a “közérdekű” minősítést, és tágabb teret engedett az alapítvány célja tekintetében. A 2019. évi személyi jövedelmadó törvény módosítás szerint pedig Magánalapítvány:
a) az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója mint kedvezményezett érdekében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint létrehozott alapítvány; és
b) a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány;
feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.
Milyen tevékenységet végezhet egy magánalapítvány?
Az alapítvány önálló jogi személy, amely a saját nevében tulajdonolhat cégeket, értékpapírokat, ingatlanokat és készpénzt. Mivel az alapítványnak tulajdonosa nincsen, ezért az alapítvány részére átadott vagyon teljes mértékben elkülönül az alapító vagyonától, az alapítvány vagyonát sem az alapítók sem a kedvezményezettek esetleges jogi problémái nem érinthetik. Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, azonban az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult — tehát az alapítvány a tulajdonába tartozó vagyonelemeket hasznosíthatja, az ingatlanokat bérbeadhatja stb.
Ki alapíthat magánalapítványt?
A Polgári Törvénykönyv és a Személyi Jövedelemadóról szóló törvény értelmében magánalapítvány alapítója magánszemély lehet. Több személy együttesen is létesíthet alapítványt, ez esetben az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.
Mekkora a minimális induló vagyon?
A jogszabály nem ír elő minimális induló vagyont. Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra, a teljes juttatott vagyont pedig legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra.
Ki rendelkezik az alapítvány vagyona felett?
Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, melynek tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A kuratórium három magánszemélyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet, ez esetben a kurátor egyszemélyben “ügyvezeti” az alapítványt.
Részt vehet az alapító vagy a kedvezményezett az ügyvezetésben?
Érdemben nem, és ez egy nagyon fontos vagyonvédelmi szempont. Ezzel biztosítja a Polgári Törvénykönyv a teljes vagyonelválasztást, hiszen így nem kényszeríthető sem az alapító sem a kedvezményezett jogi vagy jogon kívüli eszközökkel az alapítványi vagyon elvonására. A jogszabály szerint az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, az alapító és közeli hozzátartozói továbbá nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
“Ellophatja” a kuratórium az alapítvány vagyonát?
Ez természetesen nem lehetséges. A Polgári Törvénykönyv szerint az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni, és abból kizárólag a kedvezményezettnek lehet vagyont kiadni vagy juttatást teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság által hitelesített és záradékolt alapító okiratba foglaltaktól eltérő vagyonjuttatás érvénytelen. Fontos megjegyezni, hogy még maga a kedvezményezett sem utasíthatja a kuratóriumot vagyoni juttatás teljesítésére, kizárólag akkor, ha az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon meghatározza, vagy a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta. Tehát sem a kuratórium sem maga a kedvezményezett nem tudja az alapító szándékától eltérve csökkenteni az alapítványi vagyont.
Legutóbbi BLOG bejegyzések
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért?
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért? Manapság a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításban és véleményformálásban. Tetten érhető ez a
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé A magyar kormány nemrég elfogadta az Online Csalás Elleni Törvényt, amely jelentős
Okirati formák
Okirati formák Amikor szerződés kifejezést halljuk, olvassuk, szinte minden ember rögtön fizikai valóságában megjelenő, írásba foglalt papír alapú okiratra gondol, ami nem csoda hiszen a