Látszik a fény az alagút végén - avagy megoldás a teremgarázsok adásvételére

Az elmúlt időszakban a teremgarázsok adásvétele jelentette az egyik legnagyobb kihívást az ingatlanokra vonatkozó szerződések esetében.

A probléma arra vezethető vissza, hogy a teremgarázsokban az egyes beállóhelyek nem külön helyrajzi számon kerültek rögzítésre, hanem az egész garázs valamennyi beállóval egy közös helyrajzi számon, amelyben az egyes tulajdonosok az osztatlan közös tulajdonból meghatározott tulajdoni hányaddal rendelkeztek. Több esetben az egyes tulajdoni hányadok mellett még a beálló száma sem került feltüntetésre, így a vevők csak bízni tudtak abban, hogy az eladó tulajdoni hányada valóban a megbeszélt beállóhelyhez tartozik.

 

 

Néhány esetben a társasházi alapító okirat tartalmazta, miszerint az osztatlan közös tulajdon ellenére a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg, de ez nem volt általános, így a Ptk. szerinti főszabály érvényesült.

A Ptk. pedig rögzíti, hogy osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Ez néhány tulajdonostárs esetében még nem jelentett problémát, de tízes nagyságrendnél már a megkeresés is problémát jelentett és földhivatali elutasításhoz vezethetett.

A régi Ptk.-hoz tartozó PK 9. tartalmazott ennek gyakorlati oldalára megoldást, de ez már nem alkalmazható az új Ptk. esetében. Továbbá a 2021. évben a Kúria által két jelentős BH is született, amely eltávolodott a korábbi gyakorlattól és forgalombiztonság kárára az elővásárlásra jogosultakat helyezte előtérbe. A BH 2021.5.147 szerint jelentős számú tulajdonostárs esetében is elvárható, hogy a beföldi lakcímmel rendelkező tulajdonostársakat értesítsék az adásvételről, a BH 2021.4.104 pedig kimondta, hogy amennyiben az eladó mentesül az értesítési kötelezettség alól, az nem zárja ki, hogy az elővásárlásra jogosult gyakorolja később határidőben az elővásárlás jogát, adott esetben a megkötött szerződést eredményesen támadhatja meg.

A fenti hektikus gyakorlaton nem segített, hogy az egyes kormányhivatalok (földhivatalok) eltérő gyakorlatot alkalmaztak, hol elfogadták a jelentős számú tulajdonostársra történő hivatkozást, hol kérték valamennyi tulajdonostárs tértivevényes megkeresését a társasházi hirdetőtáblán történő kifüggesztés ellenére is. A gyakorlati problémák miatt ügyvédként az ügyfeleket is nehezen lehetett tájékoztatni, hogy tulajdonszerzését be fogja-e jegyezni az illetékes földhivatal, amely az ügyfél oldalon is bizonytalanságot eredményezett.

A fenti problémákra 2022. április 29. napján adott megoldást az illetékes minisztérium.
A 9/2022. (IV. 29.) MvM rendelet módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletet.

A módosítás egyértelműsítette, hogy a teremgarázsokon belül az egyes beállóhelyek (álláshelyek) is kaphatnak külön helyrajzi számot, így megszüntethető az osztatlan közös tulajdon és a hozzá kapcsolódó korlátozott forgalomképesség.

A már létező és osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázsok esetében pedig megadásra került, hogy a társasházhoz tartozó garázs megnevezésű ingatlanok tekintetében tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható a közös képviselő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

Ehhez csatolni kell a kifüggesztett vételi ajánlatnak a kifüggesztés napját, a levétel napját, valamint a nyilatkozatot tevő közös képviselő aláírását tartalmazó eredeti példányát.

A fenti rendelkezések betartása esetén a földhivatalok jogszabály alapján be kell jegyezzék a tulajdonszerzést, nem kérhetnek további dokumentumot az elővásárlásra jogosultak értesítésével kapcsolatban.

Az új rendelkezések 2022. május 2. napjától alkalmazandóak, de bízunk benne, hogy a korábban kelt és teremgarázsokra vonatkozó adásvételi szerződések esetében is pozitív elbírálás születik a földhivatalok által, hiszen a módosítás csak rögzítette az eddig folytatott és legtöbb esetben elfogadott gyakorlatot.

Dr. Szőke István / Harglaw

Legutóbbi BLOG bejegyzések

A káronszerzés tilalmáról

A káronszerzés tilalmáról A hétköznapokban találkozhatunk azzal az elterjedt közvélekedéssel, hogy ha valakit jelentős kár ér, elveszíti egy végtagját például, akkor olyan kiemelkedően magas összegű

Részletek »