Mi az az ázsiós tőkeemelés?

Az ázsiós tőkeemelés azt jelenti, hogy a társaság tulajdonosai által teljesített vagyoni hozzájárulás egy része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig a tőketartalékba kerül.

Az ázsió a vállalkozásnak a jegyzett tőkén felüli tőketöbbletét jelenti, amely nem azonos a létesítő okiratban megjelölt és a tulajdonos által rendelkezésre bocsátott jegyzett tőkével.

A jogszabályi előírások nem határozzák meg, hogy az ázsió mértékének milyennek kell lennie, így erről szintén a tulajdonosok dönthetnek. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a tulajdonosok csak a tőketartalékot emeljék meg, a tőketartalékba kizárólag a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg lehet vagyoni hozzájárulást teljesíteni.

Hogyan lehet egy fennálló tartozást ázsiós tőkeemeléssel rendezni?

A társaságok életében felmerülhet olyan helyzet, hogy a fennálló tartozásaikat nem tudják vagy nem kívánják a likvid vagyonból megfizetni. Ebben az esetben a tartozások teljesítésének egyik módja lehet az ázsiós tőkeemelés.

Az ázsiós tőkeemelés keretében lehetőség van arra, hogy a tőke felemelésére a társaság hitelezőjét jelöljük ki, aki ennek keretében a tartozás összegével bizonyos arányok szerint megemeli a jegyzett tőkét, valamint a tőketartalékot is egyúttal.

A fentiek alapján a hitelező a tartozást beszámítással rendezi és ezzel egyidejűleg üzletrészt szerez a társaságban, amelyet a társaság tulajdonosai elfogadnak.

Például X társaságnak 35.800.000,-Ft tartozása van Y társaság felé. Y társaság a fentiek alapján 300.000,-Ft-al felemeli X társaság jegyzett tőkéjét és 35.500.000,-Ft-ot befizet X társaság tőketartalékába.

A társaság a fentiek alapján rendelkezhet a létesítő okiratban az osztalékfizetés arányáról az új tulajdonosra való különös tekintettel.

A befektetők bevonzása a fenti séma szerint valósulhat meg, amely jellemzően start-up vállalkozásoknál fordul elő, amikor a társaság alapítója rendelkezik egy ötlettel, amelyhez a befektetők adják a pénzügyi forrást. Jellemzően ezen esetekben is ázsiós tőkeemeléssel valósul meg a befektetők tulajdonossá válása.

Miért előnyös az ázsiós tőkeemelés a jegyzett tőkeemeléssel szemben a veszteségek kezelésére?

A társaságok kezdeti veszteségeikre a tőketartalék nyújt fedezetet. Abban az esetben, amennyiben a tőkeemelés kizárólag a jegyzett tőke útján történik meg, akkor a saját tőke a felmerülő veszteségek okán a jegyzett tőke alá csökkenhet.

Mi történik akkor, ha a vagyoni hozzájárulás nem kerül befizetésre a külső befektető által?

A vagyoni hozzájárulás teljesítésének szigorú szabályai vannak a jegyzett, de még be nem fizetett tőke vonatkozásában, azonban a jogszabályok nem határozzák meg azt az esetet, amikor a jegyzett tőke befizetésre kerül, azonban a tőketartalék nem.

Abban az esetben, amennyiben a tőketartalék nem kerül megfizetésre egyrészről a jogi személyt nyilvántartó bíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indíthat a társasággal szemben, mivel a társaság a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, valamint a létesítő okiratban foglaltakat.

Másrészről a társaság rendelkezik a megfelelő jogérvényesítési eszközökkel.

A társaság ennek keretében az új taggal szemben pert indíthat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:92.§-a alapján a tag lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bíróság előtt. A társaságnak lehetősége van a Ptk. 3:107.§-a alapján is keresetet indítani a tőketartalékot be nem fizető tag kizárása érdekében, amelynek keretében azt kell a társaságnak bizonyítania, hogy a tag társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné például a forráshiány által.

A fentieken túl csak említésszerűen utalunk a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 407.§-ára, amely külön tényállással rendelkezik arra az esetre, amikor a társaság vezető tisztségviselője vagy tagja a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja (Saját tőke csorbítása).

Mire kell figyelni az ázsiós tőkeemeléssel szerzett részesedés értékesítése esetén adójogi szempontból?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67. § (9) bekezdés ac) pontja alapján a részesedés értékesítéséből származó jövedelem a részesedés megszerzésére fordított érték és a részesedéshez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladó része.

A társas vállalkozás saját tőkéjének felemelése okán az üzletrész megszerzésére fordított érték megegyezik a szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékével.

Egy konkrét példát felhozva, abban az esetben, amennyiben a társaság új tulajdonosa a korábban már leadózott jövedelméből vagyoni hozzájárulásként 5 milliót fizet be jegyzett tőkeként és 5 milliót fizet be a tőketartalékba, akkor abban az esetben, amennyiben ez tételesen feltüntetésre került a létesítő okiratban és a tag a részesedését később 15 millió forintért el tudja adni, akkor kizárólag a különbözet után kell adózni, azaz az 5 millió forint bevétel után. Abban az esetben, azonban, amennyiben nem került feltüntetésre tételesen a vagyoni hozzájárulás összege, azaz a jegyzett tőke és a tőketartalék külön, hanem kizárólag a jegyzett tőke összege kerül feltüntetésre, a tag köteles 10 millió forint bevétel után adózni.

A fentiekre tekintettel különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a létesítő okiratban a ténylegesen teljesített valamennyi vagyoni hozzájárulás tételesen fel legyen tüntetve.

Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs / Harglaw