A parkolási pótdíjfizetési felszólítás és következményei
- Rita Gyöngy
- június 3, 2022
- 2:56 du.
Azok számára, akik gépjárművel közlekednek, biztosan nem ismeretlen a közterületen történő parkolás esetén fizetendő parkolási díj, illetve annak elmaradásakor a gépjárművek szélvédőjén elhelyezett úgynevezett „mikuláscsomag”. Az országos közutak, területek vonatkozásában a kormány, míg a helyi közutak, területek kapcsán az önkormányzat rendeletben határozza meg, hogy mely területeken, mekkora összegű díj ellenében lehet parkolni.
Mikor számíthatunk pótdíjazásra?
A parkolási díjat rendszerint a parkolási zónákban kihelyezett jegyautomatáknál, illetve mobil alkalmazáson keresztül lehet megfizetni. A probléma abból adódik, ha valakinek nincs vagy érvénytelen a parkolási jegye. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény egységesen szabályozza, hogy ha jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
Ki felel a parkolási díj és pótdíj megfizetéséért?
A várakozási díj és pótdíj megfizetéséért a gépjármű üzembentartója felel.
Mik a mentesülés esetei?
A teljesség igénye nélkül a következő esetekben mentesülhet az üzembentartó – Budapesten a 30/2010 (VI.4.) Fővárosi Közgyűlési Rendelet alapján:
- Mentesül, ha a várakozási díjat megfizette, de az ellenőrzés időpontja és a várakozási díj felszámítása kezdő időpontja (érvényességi idő kezdete) között nem telt el a parkolójeggyel történő díjfizetés esetén 10 percnél, vagy mobiltelefonos parkolásidíjfizetés esetén 5 percnél hosszabb idő, vagy
- a várakozás megkezdésekor a mozgásában korlátozott személy eredeti és érvényes parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött elhelyezte, de előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából nem teljes egészében látható, vagy azt hátlappal felfelé helyezte el.
A fenti esetekben a mentesüléshez szükséges, hogy az üzemben tartó az érintett a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában, az eredeti parkolójegy, a mobiltelefonos parkolási díjfizetés megtörténtét igazolja, vagy az ellenőrzéskor regisztrált mozgásában korlátozott személy eredeti parkolási igazolványának a bemutatásával igazolja a jogosultságát.
A fentebb megjelölt törvény is említ egy ilyen esetet: üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását.
Mint láthatjuk a mentesülés minden esete az üzembentartó részéről egy aktív közreműködést igényel, tehát az a gyakori magatartás mely szerint az emberek félredobják a szélvédőn található csomagot, a parkolási társaságtól érkező felszólítást nem veszik át és nem foglalkoznak a dologgal, csak ront a helyzeten és a további megfizetendő költségeket szül.
És utolsóként magáról a pótdíj összegéről…
A Kkt. kimondja, hogy ha valaki a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, akkor várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
Fontos kiemelni, hogy a pótdíj összege annak függvényében változik, hogy mikor kerül megfizetésre a parkolási díj és pótdíj. A parkolási eseményt követő 15 napon belül a pótdíj mértéke az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj. 15 napon túl történő befizetés esetén ez az összeg az egy órai várakozási díj negyvenszerese, amely már jelentősen nagyobb összeg.
A fentebb leírtak alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy akármennyire is akarjuk elbagatellizálni az ügyet, minél előbb intézkedünk akár a parkolási díj és pótdíj megfizetés, akár az az alóli mentesülés ügyében, annál jobban járunk és számos további kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat.
Dr. Bogdán Boglárka Bíborka / Harglaw
Legutóbbi BLOG bejegyzések
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért?
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért? Manapság a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításban és véleményformálásban. Tetten érhető ez a
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé A magyar kormány nemrég elfogadta az Online Csalás Elleni Törvényt, amely jelentős
Okirati formák
Okirati formák Amikor szerződés kifejezést halljuk, olvassuk, szinte minden ember rögtön fizikai valóságában megjelenő, írásba foglalt papír alapú okiratra gondol, ami nem csoda hiszen a