Változások az agrárszektorban: I. rész
Könnyített gazdaságátadás
- Rita Gyöngy
- január 30, 2023
- 3:24 du.
2023. január 1. napján életbe lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek keretében a jogalkotó egy újfajta szerződést tipizált „Gazdaságátadási szerződés” elnevezéssel.
Kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk – a teljesség igénye nélkül – a főbb változásokat.
A változás indokai
A mezőgazdaságban a gazdatársadalom egyharmada nyugdíjas korba lépett, a fiatalabb gazdák belépése pedig elmarad az elvárt szinttől.
Jelentős problémaként merült fel, hogy a gazda halálával a tulajdonában álló termőföld és egyéb vagyontárgyak a törvényes öröklés rendje szerint osztatlan közös tulajdonná váltak, azaz elaprózódtak. Az agrár nemzedékváltás gördülékenyebbé tételének megoldása merült fel célként a jogalkotó szeme előtt.
A gazdaság, mint egység nagyobb vagyoni értékkel rendelkezik, mint az egyes vagyontárgyak külön-külön történő értékesítése.
A fentiek elkerülése érdekében a gazdaság egyben történő átadására eddig is lehetőség volt, azonban az eddigi szabályozás alapján meglehetősen bonyolult volt a gazdaság átadása, tekintettel arra, hogy külön szerződésekben kellett rendelkezni például a termőföld tulajdonjogáról, a kapcsolódó vagyoni értékű jogokról, haszonbérletről, ezen kívül az engedélyekről és támogatásokról vagy a hiteljogviszonyról.
Gazdaságátadási szerződés
A gazdaságátadási szerződés a fenti problémára reagálva leegyszerűsíti a gazdaság egyben történő átadását, amelynek következtében a korábbaikkal ellentétben már elegendő egy szerződés megkötése, amely magában foglalja a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak, engedélyeknek és pályázatoknak a rendezését.
A gazdaságátadásnak 4 módja lehetséges: adásvétel, ajándékozás, tartási és életjáradéki szerződés. Értelemszerűen hozzátartozóknál leggyakrabban az ajándékozás kerül majd szóba. A gazdaságátadási szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A gazdaságátadási szerződésnek tartalmaznia kell a gazdasági elemek pontos meghatározását, a kapcsolódó szerződések, engedélyek, kérelmek felsorolását, a benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmeket, valamint a létrejött támogatási jogviszonyok létesítő okiratait és a gazdaságátvevő nyilatkozatait, ahogy azokat magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ezen kívül a gazdaságátadási szerződésben meg kell határozni a gazdaság egyes elemeinek értékét.
Gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog és eladási jog nem alapítható, a felek megtekintésre vételben és próbára vételben nem állapodhatnak meg.
A gazdaságátadási szerződés ettől független csak egy lehetőség, azaz ennek alkalmazása nem kötelező. A gazda továbbra is dönthet úgy, hogy az általános szabályozás alapján rendezi a gazdaság átadását.
A gazdaságátadás személyi köre
A gazdaságátadási szerződés lehetősége azonban kizárólag egy bizonyos személyi kört illet meg, amelybe az alábbiak tartoznak. Olyan gazdaság átadására kerülhet sor, ahol az átadó egyéni vállalkozó, aki
- mezőgazdasági őstermelő vagy
- mező, -erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytat.
A fentieken túl a törvény további szűkítést is alkalmaz:
Gazdaságátadónak az minősül a törvény alapján, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ezen kívül legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytatja a tevékenységet és legalább 5 éve bejegyzett földhasználó vagy erdőgazdálkodó.
Gazdaságátvevőnek az minősül a törvény alapján, aki a gazdaságátadónál legalább 10 évvel fiatalabb és az 50. életévét el nem érő, szintén mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. A gazdaságátvevőnek hozzátartozói láncolatban kell lennie a gazdaságátadóval. Ez alól kivételt jelent, ha valaki a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (pl. bedolgozói munkaviszony, vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló viszony, egyéni vállalkozói tevékenység). Speciális továbbra is, hogy termőföldet kizárólag közeli hozzátartozó részére lehet ajándékozni.
A termőföldek és a gazdaság elaprózódását védő szabályként mondja ki a törvény, hogy gazdaságátadási szerződés keretében a gazdaságátvevő kizárólag egy személy lehet. Ez azt jelenti, hogy a gazdának például hiába van három gyermeke, akkor is egyet ki kell választani közülük, amelyiknek átadja a gazdaságot. Abban az esetben, amennyiben ez nem megfelelő a számára, akkor az általános szabályok szerint is eljárhat, vagy vegyesen is rendelkezhet róla, például törvényes öröklés szerint biztosítja a tulajdonjogot, de a gazdaság használati jogait az egyik gyermekének adja át.
Együttműködési időszak
Fontos kiemelni, hogy a gazdaságátadó a gazdaságátadási szerződés megkötését követően tevékenységet már nem folytathat, töröltetni kell a földműves és a NÉBIH nyilvántartásból. Ez alól egy kivételt engedélyez a törvény, amennyiben megengedi, hogy a gazdaságátadás során a felek együttműködési időszakot vállaljanak. Az együttműködési időszak legfeljebb 5 éves időtartamra szólhat, és ebben az esetben mindkét fél a gazdaság működtetésében személyesen részt vehet, de a gazdasághoz kapcsolódó jogok csak az együttműködési időszak végén szállnak át a gazdaságátvevőre. Ettől függetlenül a felek a gazdaság ügyeinek vitelére együttesen jogosultak. A felek megegyezhetnek ezen megállapodás keretében, hogy a gazdaság működtetésének költségeit ezen időszak során ki viseli. A törvény lehetőséget biztosít a gazdaságátadási szerződés azonnali hatályú felmondására, abban az esetben, ha az együttműködés időtartama alatt a felek valamelyike a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy a gazdaságátvevő egészségi állapota vagy életkörülményeire számottevően megromlottak. Ezen kívül megjegyezzük, hogy a gazdaságátadó munkavállalóként továbbra is dolgozhat a gazdaságban.
A következő cikkben ismertetjük a földnek a gazdaságátadási szerződésben történő átruházásával kapcsolatos szabályait, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv általi jóváhagyását, valamint a vonatkozó illeték és adó szabályokat és egyéb kapcsolódó jogszabályok változásait.
Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs / HargLaw
Legutóbbi BLOG bejegyzések
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért?
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért? Manapság a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításban és véleményformálásban. Tetten érhető ez a
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé
Magyar Online Csalás Elleni Törvény: Egy lépés a biztonságosabb digitális tranzakciók felé A magyar kormány nemrég elfogadta az Online Csalás Elleni Törvényt, amely jelentős
Okirati formák
Okirati formák Amikor szerződés kifejezést halljuk, olvassuk, szinte minden ember rögtön fizikai valóságában megjelenő, írásba foglalt papír alapú okiratra gondol, ami nem csoda hiszen a