Közbeszerzések: Szerződésmódosítás a háborúra hivatkozással

Az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásai, az ezzel kéz a kézben járó megnövekedett infláció nehéz helyzetbe sodorta az építőipari vállalkozásokat, valamint jelentősen megnövelte az építőanyagok árát is.

  1. A szabályozási háttér

A közbeszerzési eljárások során kötött szerződések módosítására vonatkozó szigorú feltételeket a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) 141. §-a tartalmazza részletesen. Általánosságban megállapítható, hogy a Kbt. csak nagyon szűk körben ismeri a szerződések módosításának lehetőségét, és ha ezek közül egyik feltétel sem áll fenn, akkor kizárólag új eljárás eredményeként módosítható a szerződés.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja már eddig is tartalmazta az előre nem láthatóságot, mint szerződésmódosítási jogalapot, miszerint jogszerűen módosítható a szerződés, ha a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre. Azonban e jogszabályhely megfelelő alkalmazása két esetben sem kínálhat feltétlenül megfelelő jogalapot és megoldást a fentebb már kifejtésre kerülő helyzetre. Egyrészről csak azon közbeszerzési szerződések esetén alkalmazható, amelyek megkötésére az orosz-ukrán háború kitörését megelőzően került sor, így az előre nem láthatóság vitathatatlanul csak ezekben az esetekben igazolható. Ez azonban nehezen értelmezhető azon szerződések esetében, amelyek megkötésére már a háború kitörését követően került sor, de mégis érezhetjük, hogy a háború hatása ugyanúgy befolyásolja a szerződés teljesítését. Másrészről nehezen bizonyítható a gyakorlatban, hogy milyen áremelkedéshez vezetett a háború kitörése a szerződés megkötése óta, és ebből mennyi számít a vállalkozó rendes üzleti kockázatába, mennyi volt előrelátható, és mennyi az, amit „átháríthat” az ajánlatkérőre. Ez a helyzet már csak azért is kívánt a jogalkotó részéről mielőbbi intézkedést, mivel a közbeszerzési szerződések teljesítése sok esetben veszélybe került az elszállt építőanyag árak miatt.

2023. január 25. napján hatályba lépett az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet), amely az orosz-ukrán háborút követő infláció következtében előállt, a rendes üzleti kockázatot meghaladó áremelkedés szerződő felek közötti megosztását, a keletkezett többletköltség ajánlatkérő általi átvállalását teszi lehetővé.

 

  1. A Korm. rendelet főbb rendelkezései

A Korm, rendelet hatálya tekintetében a legfontosabb rendelkezés, hogy annak szabályai a rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében is alkalmazhatók.

2.1. Semmisség alóli felmentés

A Korm. rendelet a Kbt. 142. § (3) bekezdésében foglalt semmiségi ok alkalmazása alól ad felmentést. A Kbt. értelmében semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei – ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.

 

Ezzel ellentétben a Korm. rendelet felmentést ad a Kbt.-ben foglalt semmisségi ok alkalmazása alól, amikor is a 2.§ (5) bekezdésében kimondja, hogy a Kbt. 142. § (3) bekezdésének alkalmazásában nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő részéről, ha a szakvéleményben meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50%-át – az eredeti szerződéses érték 15%-át nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja.

A felmentés lényege tehát abban áll, hogy a Korm. rendeletben foglalt feltételek esetén ajánlatkérő átvállalhatja a nyertes ajánlattevő kockázatának egy részét.

2.2. Február 24. napjáig aláírt szerződések

A 2022. február 24. napjáig megkötött szerződések esetén a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kezdeményezheti a szerződés módosítását, ha az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor, továbbá ha a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény igazolható.

2.3. Rendes üzleti kockázat

A fentebb ismertetésre kerülő szerződésmódosítási jogalapok mindegyike esetében a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekményt tartalmazza, mint lényeges feltételt, ezért fontos meghatározni a rendes üzleti kockázat fogalmát.

A Korm. rendelet iránymutatást tartalmaz a tekintetben, hogy milyen költségnövekmény minősül a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak.

 

A rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált, a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek (a továbbiakban: termék) piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott.

2.4. Az építésgazdaságért felelős miniszter új szerepe

A Korm. rendelet értelmében számos új feladat hárul az építésgazdaságért felelős miniszterre, mivel rendeletet tehet közzé, szakvéleményt adhat ki.

Az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében teszi közzé.

A rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértékéről, valamint az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek költségének mértékéről az építésgazdaságért felelős miniszter kérelemre – figyelemmel a megkötött szerződés sajátosságaira – szakvéleményt ad.

Felhatalmazást kap tehát az építésgazdaságért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a szakvélemény kiadásának részletes szabályait, valamint az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek listáját.

 

A témához tartozó további részletszabályokat az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet tartalmazza, melyet ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

 

 

Dr. Horváth Balázs András / HargLaw

Legutóbbi BLOG bejegyzések

Okirati formák

Okirati formák Amikor szerződés kifejezést halljuk, olvassuk, szinte minden ember rögtön fizikai valóságában megjelenő, írásba foglalt papír alapú okiratra gondol, ami nem csoda hiszen a

Részletek »