Milyen esetekben találkozhatunk kötbérrel a munkaszerződésben?

A munka törvénykönyve (Mt.) két helyen említ kötbér kikötési lehetőséget: a versenytilalmi megállapodásnál, valamint a tanulmányi szerződésnél. A munkaviszonnyal kapcsolatos, egyéb esetekben előírt kötbér nem jogszerű, ezért annak érvényesítése a kötelezettel szemben megakadályozható.

Versenytilalmi megállapodás

Versenytilalmi megállapodás esetén a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ez alapján például a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően 2 évig (természetesen megfelelő ellenérték megfizetése esetén) nem végez munkát a munkáltatóval azonos tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek (versenytársnak).

Tanulmányi szerződés

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A fenti két esetben tehát a szerződésszegést a munkáltató szankcionálhatja kötbérfizetési kötelezettséggel, ha a szerződésben a felek erről állapodnak meg.

Milyen más esetekben fordulhat elő, hogy a munkáltató kötbért kíván alkalmazni?

A gyakorlatban leggyakrabban felmerülő ilyen eset a titoktartási megállapodás. Több munkáltató titoktartási megállapodásokat írat alá munkavállalóival, vagy a titoktartási kötelezettséget már a munkaszerződésbe belefoglalja. Ezen titoktartási kötelezettségek biztosítékaként néha felmerül a kötbér előírása is.

Fontos kiemelni, hogy az Mt. minden munkavállaló számára, külön megállapodás nélkül is előírja a titoktartási kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség megszegése a bírói gyakorlat szerint többnyire súlyos kötelezettségszegésnek minősül. Amennyiben a munkavállaló a titoktartási kötelezettségét megszegi, úgy nem csak a felmondás lehet az egyedüli következmény, hanem a munkaviszonyra vonatkozó kártérítési szabályok alapján az okozott kárért is felelősséggel tartozik.

A titoktartási megállapodás annak ellenére, hogy egy meglévő jogszabályi kötelezettséget rögzít, minden további nélkül megköthető a felek által, hiszen abban számos részletszabály, tisztázó rendelkezés mindkét fél számára előnyös, tiszta szabályokat fektet le. Annak megszegése esetére azonban az Mt. ilyen rendelkezése hiányában kötbér nem alkalmazható, az ilyen rendelkezés tehát érvénytelen.

Dr. Gyöngy Rita / Harglaw