2. A rendelet tárgyi hatálya

 

A Korm. rendelet értelmében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó valamennyi, a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe tartozik.

 

A fentiek értelmében három feltétel együttes teljesülése esetén szükséges az Üvegkapu használata:

• Kbt. hatálya alá tartozás,
• 700 milliós forintos becsült érték elérés, valamint
• az eljárás tárgya építőipari kivitelezési tevékenység.

A Kbt. hatálya alá tartozás, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység megállapítása különös magyarázatot nem igényel, ezt a jogalkotó is ekként gondolhatta, mivel további magyarázatot az említett két feltételhez nem fűz, ellenben a harmadik feltételként szereplő becsült értékhez.

 

A lényegi módosítás e tekintetben került be a Korm. rendeletben, ugyanis a bemutatásra kerülő (3) bekezdéssel egészült ki.

 

A Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében rögzíti, hogy becsült érték alatt az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységre – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – irányuló, konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződések önmagában vett értéke értendő, akkor is, ha az keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alapján, vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával jön létre. E rendelet alkalmazásában visszterhes szerződésnek minősül a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló megrendelés is.

 

A Korm. rendelet tehát maga definiálja, hogy a 700 millió forintos becsült érték megállapításakor milyen értéket szükséges alapul venni. Eszerint a konkrét szerződések önmagában vett értéke értendő.

 

Álláspontunk szerint így egy keretszerződés vagy keretmegállapodás esetén a konkrét, egyedi szerződések értéke vizsgálandó, és nem pediglen a teljes keretösszeg mértéke, mivel a Korm. rendelet maga rögzíti az 1. § (1) bekezdésében, hogy a Kbt. a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésének (részekre bontás tilalma) alkalmazása nélkül számított becsült érték az irányadó, majd később a (3) bekezdésben, hogy a konkrét igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződés önmagában vett értéke értendő a becsült érték megállapításakor.

 

3. A közbeszerzési eljárások során javasolt és alkalmazandó intézkedések

 

3.1. A közbeszerzési dokumentumokban

 

Amennyiben a Korm. rendelet irányadó szabályai alapján Ajánlatkérő az adott eljárás vonatkozásában a rendelet tárgyi hatálya alá tartozását állapítja meg, úgy már a közbeszerzési dokumentumokban rögzíteni szükséges, hogy nyertes ajánlattevő feladatát képezi az Üvegkapuba történő regisztráció kötelezettsége.

 

3.2. A szerződés aláírásakor

 

Amennyiben az adott eljárás során a Korm. rendelet szabályai alkalmazandók, úgy az eljárás eredményeképp kötött szerződés teljesítése csak akkor kezdhető meg jogszerűen, amennyiben a nyertes ajánlattevő aktív és megfelelő regisztrációval rendelkezik az Üvegkapu felületén. Ezt Ajánlatkérőnek a szerződés aláírása előtt ellenőriznie kell, nyertes ajánlattevőtől bekérheti az ehhez szükséges igazolásokat.

 

Dr. Horváth Balázs András / Harglaw