Eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszköz az alábbi esetekben kínálható nyilvános ajánlattétel keretében:

• a kibocsátó jogi személy
• kriptoeszköz-alapdokumentumot állított össze és azt megküldte az illetékes hatóságnak (ez Magyarországon várhatóan az MNB lesz), de nincs előzetes jóváhagyási kötelezettség
  • ez általános a rendeletben: az alapdokumentumban a polgári jogi felelősség nem zárható ki, de a tervezet nem rendezi, hogy korlátozható-e a felelősség és ha igen milyen mértékben

 

Az eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök esetében: fogyasztó részére 14 napos elállási jog.

 

Eszközalapú token kibocsátás:

• csak EU-s székhellyel rendelkező jogi személy kaphat engedélyt erre, tehát engedélyköteles tevékenységgé válik
  • kivétel:
    • (a)az egyes naptári napok végén számított 12 hónapos időszak alatt az eszközalapú tokenek átlagos kintlevő összege nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t, vagy az ennek megfelelő összeget más pénznemben;
    • (b) az eszközalapú tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel kizárólag minősített befektetőknek szól és az eszközalapú tokeneket csak ilyen minősített befektetők birtokolhatják.
  • engedélyező: székhely szerinti illetékes hatóság (várhatóan MNB), teljes időigény: körülbelül 6 hónap
  • itt is kell kriptoeszköz-alapdokumentum
  • az engedélyt vissza kell vonni, ha 6 egymást követő hónapban nem élnek az engedéllyel
  • törzstőke (amelyik magasabb):
    • 350 000 EUR
    • tartalékeszközök (eszközalapú tokenek kibocsátói eszköztartalékot képeznek és azt folyamatosan fenntartják) átlagos összegének 2 %-a
    • az MNB majd előírhatja a 20%-al magasabb, de alacsonyabb tőkét is
  • Az eszközalapú tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók nem biztosíthatnak kamatot vagy egyéb juttatást
  • eszközalapú token kibocsátóban történő részesedés szerzés engedélyköteles, ha eléri a 10%-ot a részesedés

 

 

 

Elektronikuspénz-token kibocsátás:

• hitelintézetek végezhetik vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmények
  • kivétel:
    • (a) az olyan, minősített befektetők által forgalmazott, értékesített és birtokolt e-pénz-tokenekre, amelyeket csak minősített befektetők birtokolhatnak;
    • (b) ha az egyes naptári napok végén számított 12 hónapos időszak alatt az e-pénz-tokenek átlagos kintlevő összege nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t, vagy az ennek megfelelő összeget más pénznemben.
  • Tilos minden olyan e-pénz-token, amely nem biztosít minden tulajdonos számára követelést.
  • Az e-pénz-tokenek birtokosának kérésére az érintett kibocsátó bármikor névértéken visszaváltja számukra az e-pénz-tokenek pénzben kifejezett értékét, akár készpénzben, akár átutalással. A visszaváltás csak akkor lehet díjköteles, ha azt a kriptoeszköz-alapdokumentum kimondja. A visszafizetésnek 30 napon belül kell megtörténnie, ha nem történik meg:
    • a visszafizetést a biztosító vagy az e-pénz-tokenek kibocsátói nevében történő értékesítéséért felelős természetes vagy jogi személyek teljesítik
  • e-pénz-tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók nem biztosíthatnak kamatot vagy egyéb juttatást

 

Kriptoeszköz-szolgálatás nyújtása:

• csak európai uniós székhellyel rendelkező jogi személy
• nem kibocsátás, csak az összes kapcsolódó szolgáltatás
• engedély: körülbelül 4 hónap
• az engedélyt akkor is visszavonják, ha 18 hónapig nem kezdi meg a tevékenységet, vagy megkezdi, de utána 9 egymást követő hónapon keresztül nem folytat ilyen tevékenységet
• részesedés szerzés engedélyköteles, ha eléri a 10%-ot a részesedés
• törzstőke: szolgáltatástól függően, de minimum 50 000 EUR

 

Összefoglalóan megállapítható, hogy várhatóan 2024-től az eddigi széttagolt szabályozás az Európai Unióban egységessé válik és a mindennapi gyakorlatban használt kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységek engedélykötelessé válnak.

Magyarországon várhatóan az illetékes hatóság az MNB lesz, amely alapján szigorú gyakorlat várható az engedélyezések vonatkozásában.

 

Dr. Szőke István / Harglaw