Ideje nyaralni!

Magyarországon a foglalkoztatás jelentős része munkaviszonyban történik, így nemcsak a munkáltatóknak, de a munkavállalóknak is érdemes lehet tisztában lenniük azzal, hogy mikor, hogyan, milyen módon, mennyi ideig mehetnek szabadáságra, amikor a hőmérő eléri a kritikus 35 fokot és a Napon már létezni sem lehet.

Cikkünkben a szabadság főszabályait tekintjük át, de felhívjuk a figyelmet, hogy a legtöbb esetben a rendelkezésektől közös megegyezéssel akár a munkavállaló hátrányára is el lehet térni, így minden esetben körültekintően át kell olvasni a munkaszerződést és a kapcsolódó szabadságszabályzatokat.

 

Valamennyi munkavállaló alapszabadsága 20 munkanap. A munkanap azért fontos, mert a szabadságot beosztás szerinti munkanapokon kell kiadni, tehát ha valaki hétvégén is beosztva dolgozik, akkor a szabadsága hétvégére is kiadható, nem a munkanap általános fogalma alkalmazandó.

Ehhez adódnak még hozzá a pótszabadság napjai, amely alapvetően korhoz, illetve a gyermekek számához kötött.

Például egy három 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő 45 éves munkavállalónak már összesen 17 munkanap pótszabadság jár, tehát évente összesen 37 nap szabadságra jogosult.

 

A rendelkezésre álló szabadságot arányosan kell számítani, tehát munkahelyváltás esetén az év végéig arányosan jár a megmaradt szabadság. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, de egyébként a szabadságot nem lehet megváltani és ettől kivételesen közös megegyezéssel sem lehet eltérni.

 

Fontos, hogy szabadságot minden esetben a munkáltató adja ki, a jogszabályok (a munka törvénykönyve) csak a munkáltató mozgásterének kereteit adják meg. A törvény célja az, hogy a munkáltató mindenképpen kiadja a szabadságot, nem mondhatja, hogy azt a munkavállaló nem vette ki. Ennek megfelelően a munkáltatónak kell nyilvántartania a szabadság tartamát is. A rendelkezések a munkavállalók szabadsághoz való jogát hivatott biztosítani.

A munkáltatónak 7 munkanapot kell kiadnia legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, amennyiben ezt a munkavállaló legalább 15 nappal korábban jelzi munkáltatója felé.

A munkáltatónak szintén legalább 15 nappal korábban közölnie kell, hogy mikor küldi szabadságra a munkavállalóját.

Évente egy alkalommal 14 egybefüggő napra (tehát nem munkanapra) mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól.

 

A szabadságot az adott évben kell kiadni, kivéve, ha a munkaviszony október 1. napján vagy azt követően kezdődött, ebben az esetben az adott évre vonatkozó (arányos) szabadság kiadása átcsúszhat a következő év március 31. napjáig. Fontos, hogy az adott évben kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha az megkezdődik az adott évben és maximum 5 munkanappal csúszik át a következő évre.

A korhoz kapcsolódó pótszabadság mértékére vonatkozó speciális rendelkezés, hogy az adott évre vonatkozó közös megegyezés alapján a pótszabadságok kiadása a következő év végéig csúsztatható át. A fenti példán szemléltetve, tehát 27 munkanapon mindenképpen mi kell adni a munkavállalónak (ez az alapszabadság és a gyermekek után járó 7 munkanap pótszabadság) főszabályként és 10 napról egyezhetnek meg az adott évre vonatkozóan a Felek, hogy azt a következő év végéig adja ki a munkáltató.

 

 

Amennyiben a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékessé évében kiadni (például év végi betegség miatt), az ok megszűnésétől (gyógyulás/táppénz vége) számított 60 napon belül kell kiadni az előző évben kötelezőend kiadandó szabadságot.

 

Kivételes esetben, azaz kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság időpontját módosíthatja, illetve a szabadságot megszakíthatja. Ebben az esetben a munkáltató köteles a munkavállaló oldalán felmerült költségeket (kár és költség) megtéríteni a munkavállalónak. Itt szó lehet egy repülőjegy áráról haza vagy akár egy előre lefoglalt és kifizetett szállás díjáról.

 

A fentieknek megfelelően sajnos előfordulhat, hogy egy munkavállaló nyáron egyáltalán nem mehet szabadságra, különösen ha a 7 munkanapot, amellyel rendelkezik, már korábban elhasználta vagy nyár után kívánja felhasználni.

 

Dr. Szőke István / Harglaw

Legutóbbi BLOG bejegyzések

A káronszerzés tilalmáról

A káronszerzés tilalmáról A hétköznapokban találkozhatunk azzal az elterjedt közvélekedéssel, hogy ha valakit jelentős kár ér, elveszíti egy végtagját például, akkor olyan kiemelkedően magas összegű

Részletek »