Építtetői fedezetkezelő, avagy az alvállalkozók védelme építési beruházásokban

Építési beruházások esetében fontos jogalkotói cél az ún. körbetartozások elkerülése. Az alvállalkozók védelme kiemelten fontos, hiszen a fővállalkozóval ellentétben kisebb kapacitással rendelkeznek jogaik védelmére, a kifizetés elmaradása pedig az alvállalkozói tevékenységének megszűnéséhez is vezethet.

A közbeszerzési eljárásokban a kérdést az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-a szabályozza, amely szerint a fővállalkozó csak akkor kap kifizetést, amennyiben igazolja, hogy az alvállalkozók kifizetésére sor került, addig a megrendelő is csak azt a részt fizeti ki a fővállalkozó részére, amely az adott megjelölt alvállalkozó részére jár.

Közbeszerzési eljárásokban érthető a szabályozás, hiszen uniós vagy hazai forrású támogatás esetén kiemelten fontos az elszámolhatóság miatt is, hogy a projekt megvalósításakor valamennyi résztvevő megfelelően kifizetésre kerüljön.

A közbeszerzési eljárásokon kívül, viszont kevésbé ismert, hogy építési beruházások esetében magánjogi jogviszonyok esetén is bevezetésre került egy kötelezettség, amely a kivitelezőt és az alvállalkozót hivatott védeni.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. §-a szerint ugyanis az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelőt kell igénybe venni a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén.

Jelenleg (2023) nettó 1.883.592.360,- forint értéket elérő építőipari kivitelezési tevékenység esetén kötelező alkalmazni.

Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége.

Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

A teljes beruházást nem érdemes részekre bontani, mert a rendelet szerint egybe kell számítani az azonos építtető által, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó földterületen, az azonos rendeltetésű vagy a rendeltetésében egymáshoz szorosan kapcsolódó olyan új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét, melyek kivitelezése két éven belül megkezdődik.

Az építtetői fedezetkezelő feladatokat az építtető és fővállalkozó kivitelező választása szerint – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató látja el.

A fedezetet egy elkülönített számlán kezelik és csak a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket fizetik ki a fővállalkozó részére, visszatartva az alvállalkozók részére járó, de részükre a fővállalkozó által meg nem fizetett összegeket.

Dr. Szőke István

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda

Legutóbbi BLOG bejegyzések

A káronszerzés tilalmáról

A káronszerzés tilalmáról A hétköznapokban találkozhatunk azzal az elterjedt közvélekedéssel, hogy ha valakit jelentős kár ér, elveszíti egy végtagját például, akkor olyan kiemelkedően magas összegű

Részletek »