Kriptoszabályozás Magyarországon
- Turi Dániel
- május 15, 2024
- 6:15 de.
Megjelent a kriptoeszközök piacról szóló magyar törvénytervezet, amelyet társadalmi vitára bocsátottak.
A törvénytervezet preambuluma meghatározza a törvény alapvető céljait, amelyek a következők:
- a pénzügyi eszközök és pénzügyi szektor termékeinek innovatív fejlesztése;
- átláthatóság és szabályozottság társadalmi érdeke;
- a pénzügyi fogyasztóvédelem minél magasabb szintű megvalósulása.
A törvény hatálya
a) a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe bevezetésére,
b) a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, valamint
c) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre
terjed ki.
A magyar szabályozási tervezet alapvető kiindulópontja az EU 2023/1114 rendelete, amelyet mind az eszközalapú tokenek, mind az elektronikuspénz tokenek, valamint az ezektől eltérő tokenek kínálatára alapvető feltételként szab meg. A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy közvetlenül a hazai hitelintézetek vagy elektronikus pénzkibocsátó intézmények is kereskedhessenek kiriptodevizákkal.
A törvénytervezet 3. §-a kimondja továbbá, hogy, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kirptoeszköz szolgáltatók felügyeletét Magyarországon a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (Felügyelet) látja el.
A törvénytervezet tehát lényegében legalizálja a kriptoeszközök piacát. Ennek az éremnek a másik oldala azonban, hogy a törvénytervezet szankciókat is bevezet, amelynek alapján akár meg is tilthatja a kriptoeszközökkel történő kereskedést.
A törvény a záró rendelkezések szerint 2024. június 30. napján lép majd hatályba.
Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs
Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda
Legutóbbi BLOG bejegyzések

EU bírósági döntés a devizahitelszerződések ügyében
EU bírósági döntés a devizahitelszerződések ügyében április 30. napján nagy horderejű döntést hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) a devizahitelszerződések ügyében[1]. Az alapvető kérdés azonban,

A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről, különös tekintettel az építési beruházásokra
A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről, különös tekintettel az építési beruházásokra A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre nagyobb szerepet kap a közbeszerzésekben, különösen az építési beruházások

Feltámad a … felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó?
Feltámad a … felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) 2023. november 8. napjától