A fentiekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy valójában a felszámolási eljárást megelőzően 2 fizetési felszólításról kell beszélnünk. Az első fizetési felszólítás általában a számla elküldésével történik meg. Azon esetekben, amikor nem kerül számla kiállításra, az adós tudomására kell hozni, hogy a hitelezőnek milyen jogcímen milyen összegű követelése áll fenn és azt milyen teljesítési határidővel kell megfizetni. Ezeket erősíti meg a Kúria 4/2013 PJE határozata, amikor kimondja, hogy „a felszámolási kérelem benyújtása előtt a hitelezőnek számlával, vagy egyéb módon először fel kell hívnia az adóst a fizetésre”.

Külön eseti döntés foglalkozik azzal, hogy számlaadási kötelezettség esetén a számla nem helyettesíthető az első fizetési felszólítással (Kúria, BH2016.312.).

A fenti hivatkozott rendelkezések szabályozzák ezen kívül a második fizetési felszólítást.

Felmerül a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, amennyiben a Felek a második fizetési felszólítást követően fizetési haladékban vagy részletfizetésben állapodnak meg, azonban az eredménytelenül ér véget. A joggyakorlat ebben eltérő, egyes eseti döntések szerint meg kell ismételni a fizetési felszólítást, más döntés viszont szükségtelennek tartja ezt. Álláspontunk szerint, amennyiben részteljesítés történt, abban az esetben meg kell ismételni a fizetési felszólítást, azonban, ha biztosra akarunk menni, akkor mindenképpen javasolt a fizetési felszólítás ismételt megküldése.

A felszólítás tartalmi elemei

A tapasztalat azt mutatja, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy a fizetési felszólításnak milyen tartalmi elemekkel kell bírnia. Erre tekintettel az alábbiakban elemezzük a felszólítás egyes kötelező tartalmi elemeit.

I. Jogcím

A követelés beazonosításához szükséges legfontosabb elem, hogy az adós minden más követeléstől megkülönböztethető módon tudja azonosítani a hitelezői követelést, azaz a követelésnek individualizáltnak kell lennie. A felszólításba így javasolt beleírni, hogy például adásvételi szerződés alapján fennálló vételárhátralék vagy vállalkozási szerződés alapján fennálló vállalkozói díj jogcímen áll fenn a tartozás.

Ennek megjelölése azért is lényeges, mivel a Kúria BH+ 2015.2.78 számú döntésében kimondta, hogy joghatás kiváltására alkalmatlan a hitelezőnek – az adós fizetésképtelenségét megalapozó – olyan felszólító levele, amelynek alapján helytelen jogcímmegjelölés és annak utólagos korrigálása miatt az adós nem tudja egyértelműen ellenőrizni a követelt összeget. A Kúria ugyanezen döntésében emelte ki, hogy a fizetési felszólítás ezen hiányossága a felszámolási eljárás során már nem pótolható. A felszólítás tartalmának pontosnak, egyértelműnek és az adós által beazonosíthatónak kell lennie. Erre tekintettel a felszámolási eljárást az eljáró Törvényszék megszüntette.

A fentiekre tekintettel javasolt a szerződés létrejötte dátumának, tartalmának, jogcímének, valamint az egyes számláknak és a teljesítési határidőknek a feltüntetése a felszólításban.

II. A követelés összege

A követelés összegének egyrészről a törvény alapján meg kell haladnia a 200.000,-Ft tőkeösszeget (kamatok és egyéb járulékok nélkül), azonban figyelemmel kell lennie az átmeneti veszélyhelyzettel összefüggő szabályokra, amely alapvetően 400.000,-Ft tőkeösszegben szabja meg az alsó határt a követelés érvényesítésére.

Lényeges, hogy a felszólításnak tartalmaznia kell a késedelmi kamatkövetelést és a behajtási költségáltalányt is, amennyiben a hitelező érvényesíteni kívánja ezeket.

III. Végső határidő és jogkövetkezmény

A végső határidőt nem kell dátumszerűen meghatározni, elegendő, ha a fentiekben kifejtettek szerint egy 8-15 napos határidőt szab meg a kézhezvételtől számítva.

Ezen felül a Kúria és valamennyi ítélőtábla egységes állásponton van abban a kérdésben, hogy a fizetési felszólításnak elegendő annyit tartalmaznia a jogkövetkezmények tekintetében, hogy a teljesítés elmaradása esetén a hitelező a követelését jogi úton kívánja érvényesíteni, így a felszólításnak nem szükségszerű eleme, hogy kifejezetten a felszámolási eljárás kezdeményezésére, mint jogkövetkezményre utaljon.

A fentieken kívül természetesen minden esetben javasolt a bizonyítás érdekében írásban és bizonyítható módon felszólítani az adóst a teljesítésre.

Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda