Az internet szabályozása

Manapság a közösségi média platformok, mint a Facebook, Instagram, X vagy a TikTok szinte korlátlan lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak arra, hogy nyilvánosan osszák meg a véleményüket – akár az anonimitás adta hamis biztonság- és szabadságérzet mögé bújva.

Míg az internet kezdetén nem volt kiterjedt szabályozás, az online világban bekövetkezett gyors fejlődést a világ jogalkotói is idővel lekövették és manapság már számos olyan Európai Uniós rendelet és magyar törvény született, amely a felhasználókat védi és lehetőséget ad nekik fellépni a mások által közzétett, sértő és gyalázkodó kommentekkel szemben.

Régóta fennálló alapjog az Alaptörvény IX. cikke, amely a véleménynyilvánítás szabadságát védi annak valóságtartalmára tekintet nélkül és sokszor a jogsértő kommenttel szembeni fellépés alapját képezheti. Lehetőségünk van még fellépni az online elkövetett jogsértésekkel szemben a különböző médiatartalom-szolgáltatókról, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról és sajtó szabályozásáról szóló törvények alapján is.

Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló 2022/2065 rendelete (DSA Rendelet) 2022. november 16. napján lépett hatályba és 2024. február 17. napjától kötelezően alkalmazandó. Ez a rendelet a közvetítő szolgáltatók (online piacterek, közösségi és tartalommegosztó oldalak, alkalmazás-áruházak, online utazási és szállásplatformok) felelősségét rendezi és kiemelt hangsúlyt fektet a fiatalkorúak, a 16 év alattiak védelmére.

A DSA Rendelet a felhasználók számára megteremti a biztonságosabb online környezetet, kiemelten védi a 16 év alattiak közösségi média profiljait – többek között automatikusan privátra állítja az ilyen felhasználók felhasználói fiókjait -, egyszerűbbé tesz a felhasználói bejelentéseket a jogsértő tartalom ellen és nagyobb felelősséget hárít az online platformok szolgáltatóira.

Ezen folyamatosan megjelenő Európai Uniós és magyar jogszabályok célja a felhasználók alapvető jogainak hatékonyabb védelme, az online platformok és a közösségi média szolgáltatók felelősségének egyértelműbb meghatározása, a jogellenes tartalmak, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció kezelése, valamint a fiatalkorúak védelme.

Felelősek lehetünk-e az online kommentjeinkért?

A különböző közösségi oldalakon lehetőségünk van megjegyzéseket, kommenteket közzétenni, amelyek a nagy nyilvánosságnak szóló, szerkesztetlen, sokszor nem moderált megjegyzések. Ezen kommenteket lehetőségünk van egy általunk választott felhasználónévvel is közzé tenni, ami lehetőség ad a névtelen megjegyzésekre. Ez az anonimitás azt a hamis biztonság- és szabadságérzetet keltheti, hogy bármilyen sértő megjegyzés következmények nélkül leírható. A felhasználók hajlamosabbak olyan sértő és gyalázkodó kommentek közzétételére, amelyet a valódi személyazonosságukkal nem mernének felvállalni.

Azonban a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és az Alaptörvény is védi a személyiségi jogainkat, a becsületünket és a jó hírnevünket. Mindezek alapján tehát kártérítési és büntetőjogi felelőssége is felmerülhet a jogsértő komment megfogalmazójának. A polgári jog alapján a személyiségi jogaink megsértése esetén az elkövetőtől bíróság előtt többek között követelhetjük, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, kérhetjük a jogsértés abbahagyását és a jogsértő felhasználó eltiltását a további jogsértéstől, azt, hogy a jogsértő felhasználó adjon nekünk megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségen megfelelő nyilvánosságot, végső soron pedig sérelemdíjat is kérhetünk a minket ért nem vagyoni sérelemért. Nem vagyoni sérelemnek minősülhet a becsületünk megsértése.

Bár az újonnan alkalmazandó DSA rendelet értelmében a közvetítő szolgáltatókra is nagyobb felelősség hárul a jogsértő tartalom és kommentek eltávolítása, moderálása kapcsán, valamint mi is kérhetjük a jogsértő kommentek eltávolítását, ez továbbra sem zárja ki az esetleges perindítást és sérelemdíj iránti igényt a személyiségi jogaink megsértése miatt.

Míg a valós személyazonossággal történő kommentelés esetén egyszerű az elkövető felderítése, az anonim kommentek tekintetében a személy azonosítása jelentősen nehezebb, de nem lehetetlen. Érdemes tehát minden komment előtt átgondolni, hogy a valóságban vállalnánk-e a megfogalmazott és közzétett véleményünket és hogy ezzel nem sértjük-e meg mások személyiségi jogait, becsületét, vagy vállalkozás esetében jó hírnevét.

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy egy vállalkozás például nem a hirdetésnek megfelelő minőségű termékeket árulja, akkor is érdemes a véleményünket kulturáltan, nem sértő és gyalázkodó módon, valóságnak megfelelő tartalommal közzétenni.

A platformok szerepe és felelőssége

A felhasználók mellett azonban a kommenteknek teret adó platformok és szolgáltatók sem bújhatnak ki teljesen a felelősség alól. Az új DSA rendelet értelmében minden olyan platformot, ahol komment szekció is üzemel, közvetítő szolgáltatónak kell tekinteni és ennél fogva a DSA Rendelet hatálya kiterjed ezen szolgáltatókra. Ennek alapján egy „notice and action” mechanizmust kell bevezetni, azaz a felhasználói bejelentéseket észszerű időben kell feldolgozni és megfelelő visszajelzést kell adni a bejelentő számára a megtett intézkedésről. További újdonság, hogy a moderálással érintett kommentszekció esetén a moderálást indokolni kell, rögzíteni és számszerűsíteni az éves transzparencia jelentés kibocsátásához.

A legtöbb közösségi platform szabályzata szerint a közzétett hozzászólásokért maguk a felhasználók tartoznak felelősséggel, de bizonyos esetekben a platform üzemeltetői is felelősségre vonhatók. Amennyiben az érintett platform nem teszi meg a szükséges lépéseket a jogsértő tartalmak eltávolítására, jogi lépésekkel is felléphetünk a szolgáltatókkal szemben a jogsértő komment eltávolítása érdekében.

Az új DSA Rendelet értelmében a nagy online platformoknak hatékonyabban kell fellépniük a jogsértő tartalmakkal szemben, és biztosítaniuk kell a felhasználók személyiségi jogainak védelmét. Ha ezt nem teszik meg, súlyos pénzbírságokkal sújthatók.

Moderálás és algoritmusok

A moderálás kérdése is szorosan összefügg a jogi felelősséggel. A platformok gyakran használnak automatizált algoritmusokat a jogsértő tartalmak szűrésére, ám ezek az eszközök nem mindig működnek tökéletesen. Éppen ezért a platformok manuális moderátorokat is alkalmazhatnak, akik eldöntik, hogy egy adott hozzászólás valóban sérti-e a platform szabályait.

Természetesen ebben az esetben a felelősségi kérdés is máshogy alakul, hiszen a moderált kommentek esetében fennállhat a közvetítő szolgáltató felelőssége a jogaiban sértett felhasználóval szemben.

Összegzés

Az online kommentekért való polgári jogi felelősség komoly kérdéseket vet fel a digitális világban. A felhasználók a jogsértő kommentjükért személyes felelősséggel tartoznak, de a közösségi média platformok is egyre inkább kötelesek aktívan fellépni a jogsértő tartalmakkal szemben és adott esetben az ilyen platform felelőssége is megállapítható. Az online világban közzétett jogsértő kommentek rövid idő alatt nagy számú felhasználó számára válhatnak láthatóvá, így a felelősség kérdése folyamatosan bővül és új jogi megközelítéseket igényel. Az egyensúly megtalálása a véleményszabadság és a jogi felelősség között a jövő egyik kihívása marad.

Mindezek alapján az ilyen platformokat használónak minden egyes – legyen az akár a valós személyazonossággal, akár anonim módon tett – komment esetében szem előtt kell tartania a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait: ne sértsük meg mások becsületét és jó hírnevét (ld. rágalmazás) és a kommentünk ne okozzon közvetlen veszélyt mások testi épségére, méltóságára vagy életére nézve (pl. gyűlöletbeszéd).

Dr. Tóth Tamás LL. M.

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda