A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) eljárása – gyakorlati útmutató vállalkozások számára
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) eljárása – gyakorlati útmutató vállalkozások számára A gazdasági életben – különösen az építőipari és kivitelezési szerződések körében – gyakori probléma, hogy a megrendelő és a vállalkozó között vita alakul ki a teljesítésről, annak minőségéről vagy arról, hogy mégis mekkora vállalkozói díjat kell fizetni. Ezen jogviták gyors és szakértői alapú rendezésére […]
Van kiút a devizahitelesek számára?
Kiút a devizahitelesek számára? – EUB C-630/23 – friss szakmai publikáció Az Európai Unió Bíróságának C-630/23. számú ítélete új megvilágításba helyezi a devizahiteles ügyek jogi lehetőségeit.dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs írása bemutatja a döntés jelentőségét és annak lehetséges hatásait a hazai joggyakorlatra. A teljes publikáció itt érhető el. Legutóbbi BLOG bejegyzések
Alkotmányjogi panaszok devizahiteles ügyekben – friss szakmai publikáció
Alkotmányjogi panaszok devizahiteles ügyekben – friss szakmai publikáció A devizahiteles ügyekhez kapcsolódó alkotmányjogi panaszok egyre összetettebb kérdéseket vetnek fel a joggyakorlatban.Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs tanulmánya a jogorvoslati lehetőségek és az alapjogi szempontok érvényesülését vizsgálja, különös tekintettel a gyakorlati problémákra. A teljes publikáció itt érhető el. Legutóbbi BLOG bejegyzések
Közös tulajdonú ingatlan használati megosztása
Közös tulajdonú ingatlan használati megosztása A közös tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatban felmerülő nehézségekről már mindenki hallott. A használati viszonyok tisztázatlansága pedig nem csak a már birtokunkban lévő ingatlan használatát árnyékolhatja be, de megnehezítheti meglévő ingatlanunk eladását, illetve a kiszemelt ingatlan megvételét is kevésbé teszi vonzóvá. Kevesen tudják azonban, hogy 2025. óta a jogalkotó lehetővé teszi […]
EUB C-679/24: Az elévülési idő nem korlátozhatja a fogyasztók követeléseit a bankok által alkalmazott tisztességtelen hitelfeltételekkel szemben
EUB C-679/24: Az elévülési idő nem korlátozhatja a fogyasztók követeléseit a bankok által alkalmazott tisztességtelen hitelfeltételekkel szemben Bevezetés 2026.március 19-én az Európai Unió Bírósága a C-679/24. sz. ügyben jelentős döntést hozott a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekhez kapcsolódó elévülési szabályok uniós jogi korlátairól. Az ügy középpontjában az állt, hogy a fogyasztó meddig érvényesítheti bíróság előtt azokat az […]
Minden panasz végrehajtási kifogásnak tekinthető-e?
Minden panasz végrehajtási kifogásnak tekinthető-e? A végrehajtási eljárás megindításához a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: ’Vht.’) szerinti végrehajtható okirat szükségeltetik. A végrehajtási eljárás során azonban a Vht. lehetőséget biztosít mind az adós, mind a végrehajtást kérő részére, hogy panasszal éljen, ha úgy ítéli meg, hogy a végrehajtási eljárás során jogos érdeke sérelmet […]
Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés jogintézménye
Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés jogintézménye Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés esetében két olyan jogintézményről van szó, amelyeknek nem csupán az elnevezése, de a rendeltetése is hasonló, mégis jelentős eltéréseket is megállapíthatunk. Nem csoda tehát, hogy e két intézményt a jogvitába kerülő ügyfelek is gyakran összekeverik egymással. Jelen cikkünkben a két […]
Támogatott szervezetek, mint Ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásokban
Támogatott szervezetek, mint Ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásokban A Támogatott szervezetekről általánosan A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. §-a nevesíti a központi (Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–b) pontja), illetőleg a nem központi ajánlatkérőket (Kbt. 5. § (1) bekezdés c)–g) pontja). A Kbt. 5. § (2) és (3) bekezdése rögzíti […]
A Ptk. Harmadik könyvét érintő módosításokról
A Ptk. Harmadik könyvét érintő módosításokról március 1. napjával a jogalkotó a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: ’Ptk.’) több rendelkezését is módosítja. Az alábbiakban a Ptk. Harmadik könyvének jogi személyeket érintő változásait kívánjuk áttekinteni. A Ptk. Harmadik könyvének tekintetében az első módosítást a jogalkotó VI. cím alatt, a Vállalatcsoportra vonatkozó szabályokban végezte […]
A támogatási perek alapvető gyakorlati kérdései – friss szakmai publikáció
A támogatási perek alapvető gyakorlati kérdései – friss szakmai publikáció A támogatási jogviták egyre gyakrabban jelennek meg a bírósági gyakorlatban, különösen az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó projektek esetében.Dr. Kisszöllősi-Szánthó Balázs tanulmánya a támogatási perek legfontosabb gyakorlati kérdéseit vizsgálja, kitérve a perbeli legitimációra, a jogviszony jellegére és a megfelelő kereseti jogcím megválasztására. A teljes publikáció itt […]
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről?
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről? A készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban jellemzően egyre több jogvita merül fel a munkavállalók és munkáltatók között annak megítéléséről, hogy valójában az adott munkakör készenléti jellegűnek minősül-e, mivel ennek hiányában azonban a munkavállaló bérpótlékra lehet jogosult. A kérdés tehát, hogy hogyan lehet megállapítani, hogy készenléti jellegű munkakörről beszélünk-e vagy sem. Az […]
A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről
A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről A vonatkozó szabályok látszólag garantálják, hogy a végrehajtás során lefoglalt ingóságokból, adós teljesítésének hiányában, a végrehajtást kérő kielégítést nyerjen. Fel kell tenni azonban a kérdést, hogy önmagában a sok tilalom egy rosszhiszemű adóst meggátol a vagyontárgyai végrehajtás alóli elvonása alól? A büntetőjog speciális és generális prevenciója vajon elegendő visszatartó […]
Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása
Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása A támogatási pereket – amelyek tipikusan GINOP, GINOP PLUSZ, KAP pályázatokon alapulnak – jellemzően szabálytalansági eljárás előzi meg, amely az irányító hatóság által lefolytatott eljárás alapján a kedvezményezett által elkövetett valamilyen szabálytalanság megállapítását eredményezheti. Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból […]
A jogszerűtlenül felhasználandó biztosíték esete
A jogszerűtlenül felhasználandó biztosíték esete Kivitelezési szerződés esetén rendszerint teljesítési, illetve jólteljesítési biztosíték előírására kerül sor (általában bankgarancia vagy befizetés útján) a teljesítés (kivitelezés) biztosítása és Megrendelő érdekeinek védelme érdekében. A jogszabályok erre nem határoznak meg konkrét mértéket általános esetben, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint a túlzott mértékű […]
Az Európai Unió új MI-rendelete: mit kell tudniuk a vállalkozásoknak?
Az Európai Unió új MI-rendelete: mit kell tudniuk a vállalkozásoknak? június 13-án elfogadásra került, és 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió új, egységes mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (2024/1689/EU, „AI-rendelet”). A szabályozás célja, hogy biztonságos, átlátható és jogszerű keretek között történjen a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása az EU-ban, miközben védi a fogyasztókat és […]
Jobban járnak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) az úgynevezett garanciális ügyekben
Jobban járnak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) az úgynevezett garanciális ügyekben Apró, de annál lényegesebb változás lépett hatályba 2025. augusztus 22. napjától. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) új 6:157. § (3) bekezdése szerint a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, […]
Mire való az egyszerűsített polgári per?
Mire való az egyszerűsített polgári per? A közelmúltban hatályba lépett jogszabálymódosítással a Polgári perrendtartás szabályai közé a jogalkotó beillesztette az úgynevezett egyszerűsített polgári pert. A közvélekedés szerint a polgári peres eljárás évekig elhúzódhat és véget nem érő tárgyalásokból állhat, amelynek ráadásul a végkifejlete is kérdéses lehet. Vajon megoldás lehet az egyszerűsített polgári per intézményének a […]
A munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása
A munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása A munkaviszony során sajnos előfordulhat, hogy a munkáltatónak anyagi követelése merül fel a munkavállalóval szemben – például jogalap nélkül kifizetett munkabér, kártérítési igény vagy céges eszköz vissza nem szolgáltatása miatt. Ilyen esetekben a munkáltató gyakran fizetési felszólítással él. A munkáltatói fizetési felszólítás bár elsőre elrettentőnek hangozhat, azonban nem mindig vezet […]
Eladná vállalkozását? Elővásárlási joga lehet a Magyar Államnak!
Eladná vállalkozását? Elővásárlási joga lehet a Magyar Államnak! A közelmúltban jelent meg a Magyar Közlönyben annak a Kormányrendeletnek a módosítása, amely a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések közé beiktatta a Magyar Állam elővásárlási jogát bizonyos esetekben. Az alábbiakban általános jelleggel igyekszünk bemutatni a szabályozás fontosabb elemeit. A fenti Kormányrendeletben bevezetett elővásárlási […]
A kriptovaluta kereskedelem mostantól bűncselekmény
A kriptovaluta kereskedelem mostantól bűncselekmény Mi történt pontosan? A Kormány törvényjavaslata 2025. július 1-től kezdődően két új paragrafust iktatott be a Büntető Törvénykönyvbe – a 394/A. és a 408/A. §–t, amelyek az alábbiak szerint rendelkeznek: Kriptoeszközzel visszaélés 394/A. § (1) Aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem […]
Összefoglaló a 2025. 06. 05. napján a Miskolci Egyetemvárosban „Kodifikáció és Hatályosulás – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban” címmel tartott Konferenciaelőadásról
Összefoglaló a 2025. 06. 05. napján a Miskolci Egyetemvárosban „Kodifikáció és Hatályosulás – a Polgári Törvénykönyv a gyakorlatban” címmel tartott Konferenciaelőadásról A konferencia alapvetően a Polgári Jogi Kodifikációs munkacsoport beszámolójáról szólt, amelyben az egyes tagok előadták, hogy a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel várhatóan milyen módosítási javaslatot tesz a munkacsoport 2025. őszén a Polgári Törvénykönyvhöz. I. könyv […]
Fontos változás a fizetésképtelenségi eljárásokban: az év végéig megemelték a felszámolási eljárás értékhatárát
Fontos változás a fizetésképtelenségi eljárásokban: az év végéig megemelték a felszámolási eljárás értékhatárát A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 74. § (1) és (3) bekezdése értelmében a jogalkotó ideiglenes intézkedésként megemelte a felszámolási eljárások kezdeményezéséhez szükséges minimális követelésösszeg értékhatárát az év végéig. A módosítás célja, hogy a COVID-19 világjárvány gazdasági utóhatásainak […]
Perbeszéd helyett párbeszéd – az egyezségi kísérletről
Perbeszéd helyett párbeszéd – az egyezségi kísérletről Az egyezségkötés gyorsabb, olcsóbb és kiszámíthatóbb, mint a pereskedés. A felek maguk dönthetnek a megoldásról, nem a bíróságra bízzák a jogvitájuk sorsát. Csökkentheti a feszültséget, megőrizheti a kapcsolatokat, és elkerülhető vele a hosszú, bizonytalan kimenetelű per. Hazánkban sajnos mind a mai napig nem túl elterjedt megoldás a konfliktusok, […]
EU bírósági döntés a devizahitelszerződések ügyében
EU bírósági döntés a devizahitelszerződések ügyében április 30. napján nagy horderejű döntést hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) a devizahitelszerződések ügyében[1]. Az alapvető kérdés azonban, hogy ez a döntés kiknek kedvezhet és milyen hatással lesz a magyar bírósági és jogalkotási rendszerre. Az eddigi magyar jogszabályi környezet alapvetően úgy kezelte a devizahitelszerződéseket, mint, amik az árfolyamkockázatról […]
A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről, különös tekintettel az építési beruházásokra
A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről, különös tekintettel az építési beruházásokra A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre nagyobb szerepet kap a közbeszerzésekben, különösen az építési beruházások esetében. A környezetbarát előírások bevezetését a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza, amely 2025. január 1. napjától hatályos. A jogszabály részletes környezetvédelmi követelményeket ír elő az […]
Feltámad a … felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó?
Feltámad a … felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) 2023. november 8. napjától lényegében megszüntette a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységet (továbbiakban: FAKSZ) és részben helyette bevezette az állami közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: ÁKSZ) intézményét. A gyakorlati problémát az okozta, hogy míg a […]
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a digitális szolgáltatásokról (továbbiakban: DSA) az Európai Unió digitális piacainak egyik legjelentősebb szabályozása. A rendelet célja, hogy biztonságosabb és átláthatóbb online környezetet teremtsen, miközben erősíti a felhasználók jogait és felelősségre vonja a digitális szolgáltatókat. […]
A külföldön kelt ügyvédi meghatalmazás felhasználásának gyakorlati problémái.
A külföldön kelt ügyvédi meghatalmazás felhasználásának gyakorlati problémái. Új szakmai publikáció a Fontes Iuris szakfolyóiratban! Örömmel osztjuk meg, hogy Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs, a Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje, valamint Dr. Nagy Adrienn, a Miskolci Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékének intézetigazgató egyetemi docense közös publikációt jelentettek meg a Fontes Iuris szakfolyóirat legújabb számában. A tanulmány címe: […]
A kiterjesztett gyártói felelősségről
A kiterjesztett gyártói felelősségről A közelmúltban az Európai Unió 2008/98/EK irányelvének a magyar jogba történő átültetésével az EPR-t (Extended Producer Responsibility), vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség hazánkban is megjelent. A hétköznapokban az emberek nagy többsége a visszaváltható palackok formájában találkozik az új szabályozási rendszerrel, azonban az alkalmazási köre messze túlmutat a műanyag palackok visszaváltásának lehetőségén. […]
A külföldi személyek foglalkoztatásának megváltozott szabályai 2025. január 1. napjától
A külföldi személyek foglalkoztatásának megváltozott szabályai 2025. január 1. napjától január 1. napjától jelentősen leszűkült azok köre, akik Magyarországon foglalkoztathatóak. Az Európai Unión kívüli állam állampolgára jelenleg kizárólag az alábbi esetekben foglalkoztatható Magyarországon. Főszabályként kizárólag az alábbi államok állampolgárai nyújthatnak be foglalkoztatásra irányuló tartózkodási engedély kérelmet: Georgia (Grúzia) Örményország Fülöp-szigetek Továbbá az úgynevezett Nemzeti Kártya […]
Az Európai Unió Adatrendelete
Az Európai Unió Adatrendelete Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2854 rendelete a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (továbbiakban: Adatrendelet) az Európai Unió adatstratégiáján belül megalkotott válasza az adatok kezelésére, a felhasználói jogok és a tisztességes hozzáférés biztosítására a személyes adatok védelme mellett, amellyel az EU a digitális évtized digitális átállását kívánja […]
ESG: Útmutató a Fenntartható Vállalkozások Jövőjéhez az EU Szabályozási Keretrendszerében
ESG: Útmutató a Fenntartható Vállalkozások Jövőjéhez az EU Szabályozási Keretrendszerében Az ESG szempontok az Európai Unió fenntarthatósági stratégiájának egyik alapvető pillére. Ez a keretrendszer olyan előírásokat és ajánlásokat tartalmaz, amelyek célja, hogy a vállalkozások működése a fenntarthatósági elvekkel összhangban valósuljon meg. Az ESG fontos szerepet játszik a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság és a vállalatok átlátható […]
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért?
Ki felel a közösségi médiában tett sértő megjegyzésekért? Manapság a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításban és véleményformálásban. Tetten érhető ez a fajta szerep egyrészről a fiatalabb generáció esetében, akik a saját profiljuk megjelenésére is gondosan ügyelnek és kifogástalan állapotban tartják a különböző felhasználói fiókjaikat, de tetten érhető másrészről a vállalkozások életében […]