A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet
- Kurucz Lilla
- március 17, 2025
- 10:01 de.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a digitális szolgáltatásokról (továbbiakban: DSA) az Európai Unió digitális piacainak egyik legjelentősebb szabályozása. A rendelet célja, hogy biztonságosabb és átláthatóbb online környezetet teremtsen, miközben erősíti a felhasználók jogait és felelősségre vonja a digitális szolgáltatókat.
A DSA 2022. november 16. napján lépett hatályba és 2024. február 17. napjától kezdődően kötelezően alkalmazandó.
Hazánk joganyagába a DSA-t az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény implementálta, amely törvény hatálya kiterjed azon közvetítő szolgáltatásokra, amelyeket Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltató nyújt, valamint a Magyarország területére irányuló közvetítő szolgáltatásokra. A magyar törvény 2024. február 17-én lépett hatályba és 2024. október 18. napjától kezdődően minden rendelkezését alkalmazni kell.
A DSA céljai és hatálya
A DSA az EU egységes piacának részeként szabályozza az online platformokat, közösségi médiafelületeket, keresőmotorokat és egyéb digitális szolgáltatásokat, amelyek tartalomközvetítést végeznek. A rendelet főbb célkitűzései:
- Az illegális tartalmak elleni hatékonyabb fellépés: A digitális szolgáltatóknak egyértelmű eljárásokat kell kidolgozniuk az illegális tartalmak azonosítására és eltávolítására.
- A felhasználói jogok védelme: A platformoknak biztosítaniuk kell a felhasználók számára a döntéseikkel szembeni jogorvoslat lehetőségét és átláthatóbb tájékoztatást az adatkezelésről.
- A nagy online platformok (VLOP) fokozott felelősségvállalása: Az olyan nagy piaci szereplők, mint a Google, a Meta (Facebook, Instagram), az Amazon vagy a TikTok, különösen szigorú kötelezettségeknek kell megfeleljenek, beleértve a kockázatelemzési és éves jelentéstételi kötelezettségeket.
- Hirdetések és ajánlórendszerek átláthatósága: Az online reklámok és algoritmusok működésének tisztább szabályozása, a felhasználók tájékoztatása az adatkezelés módjáról, valamint nagyobb ellenőrzési lehetőség biztosítása számukra.
A DSA célja tehát egy korszerű, átlátható és biztonságos online környezet megteremtése az uniós polgárok számára, amelynek keretében hatékonyabb védelmet biztosít a fogyasztóknak, egyértelműen meghatározza az online platformok és a közösségi média felelősségét, hatékonyabb kezelést biztosít a jogellenes tartalmak és termékek, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció kezelésére, nagyobb átláthatóság elérésére törekszik a jelentéstétel és felügyelet megreformálása révén, valamint ösztönözni kívánja az innovációt, növekedés és a versenyképességet az EU belső piacán, mindeközben pedig egyértelmű felelősségi kereteket állít fel a digitális (online közvetítő) szolgáltatók számára.
Kiket érint a rendelet?
A DSA minden digitális szolgáltatót érint, amely az EU területén nyújt szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy a székhelyük hol található. Különösen nagy hatással van az olyan techóriásokra, mint a Google, a Facebook (Meta), az Amazon és a TikTok, amelyek jelentős szereplők az európai digitális térben.
A DSA tehát az alábbi érintettekre vonatkozik:
- az olyan igénybe vevők részére kínált közvetítő szolgáltatásokra, amelyeknek, illetve akiknek a letelepedési helye az Unióban található vagy akik, illetve amelyek az Unióban találhatók, függetlenül az említett közvetítő szolgáltatást biztosító szolgáltatók letelepedési helyétől;
- az információs társadalom egyes olyan szolgáltatásait nyújtó szolgáltatókra, amelyek általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatásokat végeznek, azaz pontosítva ez a rendelet a közvetítő szolgáltatókra, vagyis különösen az egyszerű továbbításként, a gyorsítótárazásként vagy tárhelyszolgáltatásként ismert szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó;
- csak a közvetítő szolgáltatásokra, és nem érinti a közvetítő szolgáltatásokon keresztül közvetített termékekről vagy szolgáltatásokról szóló uniós, vagy nemzeti jogszabályokban megfogalmazott követelményeket, beleértve azokban a helyzetekben, amikor a közvetítő szolgáltatás egy másik, nem közvetítő szolgáltatás szerves részét képezi az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően.
Fontos megemlíteni, hogy mi minősül online közvetítő szolgáltatásnak. Online közvetítő szolgáltatásnak minősülnek különösen:
- hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítő szolgáltatások: internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, doménnév-regisztrátorok;
- tárhelyszolgáltatások, például felhőalapú számítástechnikai és webhosting szolgáltatások;
- azok a nagy elérésű online keresőprogramok, amelyeket az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a használ.
Milyen változásokat hozott a DSA?
- Gyorsabb és hatékonyabb panaszkezelés: A felhasználók egyszerűbben jelenthetik az illegális vagy félrevezető tartalmakat.
- Szabályozott algoritmusok: Az online platformoknak átláthatóbbá kell tenniük, hogyan működnek az ajánlórendszereik és hirdetési algoritmusaik.
- Hatékonyabb fogyasztóvédelem: Az EU fokozottan ellenőrzi a digitális vállalatok működését és súlyos szankciókat vezet be a szabályszegőkkel szemben.
- Fokozott felelősségvállalás a piacvezető szolgáltatók részéről, beleértve az éves kockázatelemzési jelentések készítését és a hatóságokkal való együttműködést.
- Szankciók és pénzbírságok bevezetése a rendeletet megsértő vállalatokkal szemben, amelyek akár az éves globális árbevételük 6%-át is elérhetik.
A DSA a digitális piacok jövőjét meghatározó jogszabály, amely egyensúlyt kíván teremteni az innováció és a felhasználói jogok védelme között, miközben csökkenti az online térben jelenlévő kockázatokat és visszaéléseket.
Dr. Tóth Tamás LL.M.
Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda
Legutóbbi BLOG bejegyzések

EU bírósági döntés a devizahitelszerződések ügyében
EU bírósági döntés a devizahitelszerződések ügyében április 30. napján nagy horderejű döntést hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) a devizahitelszerződések ügyében[1]. Az alapvető kérdés azonban,

A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről, különös tekintettel az építési beruházásokra
A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről, különös tekintettel az építési beruházásokra A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre nagyobb szerepet kap a közbeszerzésekben, különösen az építési beruházások

Feltámad a … felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó?
Feltámad a … felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) 2023. november 8. napjától