A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a digitális szolgáltatásokról (továbbiakban: DSA) az Európai Unió digitális piacainak egyik legjelentősebb szabályozása. A rendelet célja, hogy biztonságosabb és átláthatóbb online környezetet teremtsen, miközben erősíti a felhasználók jogait és felelősségre vonja a digitális szolgáltatókat.

 

A DSA 2022. november 16. napján lépett hatályba és 2024. február 17. napjától kezdődően kötelezően alkalmazandó.

 

Hazánk joganyagába a DSA-t az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény implementálta, amely törvény hatálya kiterjed azon közvetítő szolgáltatásokra, amelyeket Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltató nyújt, valamint a Magyarország területére irányuló közvetítő szolgáltatásokra. A magyar törvény 2024. február 17-én lépett hatályba és 2024. október 18. napjától kezdődően minden rendelkezését alkalmazni kell.

 

A DSA céljai és hatálya

A DSA az EU egységes piacának részeként szabályozza az online platformokat, közösségi médiafelületeket, keresőmotorokat és egyéb digitális szolgáltatásokat, amelyek tartalomközvetítést végeznek. A rendelet főbb célkitűzései:

  • Az illegális tartalmak elleni hatékonyabb fellépés: A digitális szolgáltatóknak egyértelmű eljárásokat kell kidolgozniuk az illegális tartalmak azonosítására és eltávolítására.
  • A felhasználói jogok védelme: A platformoknak biztosítaniuk kell a felhasználók számára a döntéseikkel szembeni jogorvoslat lehetőségét és átláthatóbb tájékoztatást az adatkezelésről.
  • A nagy online platformok (VLOP) fokozott felelősségvállalása: Az olyan nagy piaci szereplők, mint a Google, a Meta (Facebook, Instagram), az Amazon vagy a TikTok, különösen szigorú kötelezettségeknek kell megfeleljenek, beleértve a kockázatelemzési és éves jelentéstételi kötelezettségeket.
  • Hirdetések és ajánlórendszerek átláthatósága: Az online reklámok és algoritmusok működésének tisztább szabályozása, a felhasználók tájékoztatása az adatkezelés módjáról, valamint nagyobb ellenőrzési lehetőség biztosítása számukra.

 

A DSA célja tehát egy korszerű, átlátható és biztonságos online környezet megteremtése az uniós polgárok számára, amelynek keretében hatékonyabb védelmet biztosít a fogyasztóknak, egyértelműen meghatározza az online platformok és a közösségi média felelősségét, hatékonyabb kezelést biztosít a jogellenes tartalmak és termékek, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció kezelésére, nagyobb átláthatóság elérésére törekszik a jelentéstétel és felügyelet megreformálása révén, valamint ösztönözni kívánja az innovációt, növekedés és a versenyképességet az EU belső piacán, mindeközben pedig egyértelmű felelősségi kereteket állít fel a digitális (online közvetítő) szolgáltatók számára.

 

 

Kiket érint a rendelet?

 

A DSA minden digitális szolgáltatót érint, amely az EU területén nyújt szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy a székhelyük hol található. Különösen nagy hatással van az olyan techóriásokra, mint a Google, a Facebook (Meta), az Amazon és a TikTok, amelyek jelentős szereplők az európai digitális térben.

 

A DSA tehát az alábbi érintettekre vonatkozik:

  • az olyan igénybe vevők részére kínált közvetítő szolgáltatásokra, amelyeknek, illetve akiknek a letelepedési helye az Unióban található vagy akik, illetve amelyek az Unióban találhatók, függetlenül az említett közvetítő szolgáltatást biztosító szolgáltatók letelepedési helyétől;
  • az információs társadalom egyes olyan szolgáltatásait nyújtó szolgáltatókra, amelyek általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatásokat végeznek, azaz pontosítva ez a rendelet a közvetítő szolgáltatókra, vagyis különösen az egyszerű továbbításként, a gyorsítótárazásként vagy tárhelyszolgáltatásként ismert szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó;
  • csak a közvetítő szolgáltatásokra, és nem érinti a közvetítő szolgáltatásokon keresztül közvetített termékekről vagy szolgáltatásokról szóló uniós, vagy nemzeti jogszabályokban megfogalmazott követelményeket, beleértve azokban a helyzetekben, amikor a közvetítő szolgáltatás egy másik, nem közvetítő szolgáltatás szerves részét képezi az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően.

 

Fontos megemlíteni, hogy mi minősül online közvetítő szolgáltatásnak. Online közvetítő szolgáltatásnak minősülnek különösen:

  • hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítő szolgáltatások: internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, doménnév-regisztrátorok;
  • tárhelyszolgáltatások, például felhőalapú számítástechnikai és webhosting szolgáltatások;
  • azok a nagy elérésű online keresőprogramok, amelyeket az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a használ.

 

Milyen változásokat hozott a DSA?

 

  • Gyorsabb és hatékonyabb panaszkezelés: A felhasználók egyszerűbben jelenthetik az illegális vagy félrevezető tartalmakat.
  • Szabályozott algoritmusok: Az online platformoknak átláthatóbbá kell tenniük, hogyan működnek az ajánlórendszereik és hirdetési algoritmusaik.
  • Hatékonyabb fogyasztóvédelem: Az EU fokozottan ellenőrzi a digitális vállalatok működését és súlyos szankciókat vezet be a szabályszegőkkel szemben.
  • Fokozott felelősségvállalás a piacvezető szolgáltatók részéről, beleértve az éves kockázatelemzési jelentések készítését és a hatóságokkal való együttműködést.
  • Szankciók és pénzbírságok bevezetése a rendeletet megsértő vállalatokkal szemben, amelyek akár az éves globális árbevételük 6%-át is elérhetik.

 

A DSA a digitális piacok jövőjét meghatározó jogszabály, amely egyensúlyt kíván teremteni az innováció és a felhasználói jogok védelme között, miközben csökkenti az online térben jelenlévő kockázatokat és visszaéléseket.

 

Dr. Tóth Tamás LL.M.

 Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda

 

Legutóbbi BLOG bejegyzések