A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet
- Kurucz Lilla
- március 17, 2025
- 10:01 de.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a digitális szolgáltatásokról (továbbiakban: DSA) az Európai Unió digitális piacainak egyik legjelentősebb szabályozása. A rendelet célja, hogy biztonságosabb és átláthatóbb online környezetet teremtsen, miközben erősíti a felhasználók jogait és felelősségre vonja a digitális szolgáltatókat.
A DSA 2022. november 16. napján lépett hatályba és 2024. február 17. napjától kezdődően kötelezően alkalmazandó.
Hazánk joganyagába a DSA-t az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény implementálta, amely törvény hatálya kiterjed azon közvetítő szolgáltatásokra, amelyeket Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltató nyújt, valamint a Magyarország területére irányuló közvetítő szolgáltatásokra. A magyar törvény 2024. február 17-én lépett hatályba és 2024. október 18. napjától kezdődően minden rendelkezését alkalmazni kell.
A DSA céljai és hatálya
A DSA az EU egységes piacának részeként szabályozza az online platformokat, közösségi médiafelületeket, keresőmotorokat és egyéb digitális szolgáltatásokat, amelyek tartalomközvetítést végeznek. A rendelet főbb célkitűzései:
- Az illegális tartalmak elleni hatékonyabb fellépés: A digitális szolgáltatóknak egyértelmű eljárásokat kell kidolgozniuk az illegális tartalmak azonosítására és eltávolítására.
- A felhasználói jogok védelme: A platformoknak biztosítaniuk kell a felhasználók számára a döntéseikkel szembeni jogorvoslat lehetőségét és átláthatóbb tájékoztatást az adatkezelésről.
- A nagy online platformok (VLOP) fokozott felelősségvállalása: Az olyan nagy piaci szereplők, mint a Google, a Meta (Facebook, Instagram), az Amazon vagy a TikTok, különösen szigorú kötelezettségeknek kell megfeleljenek, beleértve a kockázatelemzési és éves jelentéstételi kötelezettségeket.
- Hirdetések és ajánlórendszerek átláthatósága: Az online reklámok és algoritmusok működésének tisztább szabályozása, a felhasználók tájékoztatása az adatkezelés módjáról, valamint nagyobb ellenőrzési lehetőség biztosítása számukra.
A DSA célja tehát egy korszerű, átlátható és biztonságos online környezet megteremtése az uniós polgárok számára, amelynek keretében hatékonyabb védelmet biztosít a fogyasztóknak, egyértelműen meghatározza az online platformok és a közösségi média felelősségét, hatékonyabb kezelést biztosít a jogellenes tartalmak és termékek, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció kezelésére, nagyobb átláthatóság elérésére törekszik a jelentéstétel és felügyelet megreformálása révén, valamint ösztönözni kívánja az innovációt, növekedés és a versenyképességet az EU belső piacán, mindeközben pedig egyértelmű felelősségi kereteket állít fel a digitális (online közvetítő) szolgáltatók számára.
Kiket érint a rendelet?
A DSA minden digitális szolgáltatót érint, amely az EU területén nyújt szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy a székhelyük hol található. Különösen nagy hatással van az olyan techóriásokra, mint a Google, a Facebook (Meta), az Amazon és a TikTok, amelyek jelentős szereplők az európai digitális térben.
A DSA tehát az alábbi érintettekre vonatkozik:
- az olyan igénybe vevők részére kínált közvetítő szolgáltatásokra, amelyeknek, illetve akiknek a letelepedési helye az Unióban található vagy akik, illetve amelyek az Unióban találhatók, függetlenül az említett közvetítő szolgáltatást biztosító szolgáltatók letelepedési helyétől;
- az információs társadalom egyes olyan szolgáltatásait nyújtó szolgáltatókra, amelyek általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatásokat végeznek, azaz pontosítva ez a rendelet a közvetítő szolgáltatókra, vagyis különösen az egyszerű továbbításként, a gyorsítótárazásként vagy tárhelyszolgáltatásként ismert szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó;
- csak a közvetítő szolgáltatásokra, és nem érinti a közvetítő szolgáltatásokon keresztül közvetített termékekről vagy szolgáltatásokról szóló uniós, vagy nemzeti jogszabályokban megfogalmazott követelményeket, beleértve azokban a helyzetekben, amikor a közvetítő szolgáltatás egy másik, nem közvetítő szolgáltatás szerves részét képezi az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően.
Fontos megemlíteni, hogy mi minősül online közvetítő szolgáltatásnak. Online közvetítő szolgáltatásnak minősülnek különösen:
- hálózati infrastruktúrát kínáló közvetítő szolgáltatások: internet-hozzáférési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, doménnév-regisztrátorok;
- tárhelyszolgáltatások, például felhőalapú számítástechnikai és webhosting szolgáltatások;
- azok a nagy elérésű online keresőprogramok, amelyeket az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a használ.
Milyen változásokat hozott a DSA?
- Gyorsabb és hatékonyabb panaszkezelés: A felhasználók egyszerűbben jelenthetik az illegális vagy félrevezető tartalmakat.
- Szabályozott algoritmusok: Az online platformoknak átláthatóbbá kell tenniük, hogyan működnek az ajánlórendszereik és hirdetési algoritmusaik.
- Hatékonyabb fogyasztóvédelem: Az EU fokozottan ellenőrzi a digitális vállalatok működését és súlyos szankciókat vezet be a szabályszegőkkel szemben.
- Fokozott felelősségvállalás a piacvezető szolgáltatók részéről, beleértve az éves kockázatelemzési jelentések készítését és a hatóságokkal való együttműködést.
- Szankciók és pénzbírságok bevezetése a rendeletet megsértő vállalatokkal szemben, amelyek akár az éves globális árbevételük 6%-át is elérhetik.
A DSA a digitális piacok jövőjét meghatározó jogszabály, amely egyensúlyt kíván teremteni az innováció és a felhasználói jogok védelme között, miközben csökkenti az online térben jelenlévő kockázatokat és visszaéléseket.
Dr. Tóth Tamás LL.M.
Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda
Legutóbbi BLOG bejegyzések

Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről?
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről? A készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban jellemzően egyre több jogvita merül fel a munkavállalók és munkáltatók között annak megítéléséről, hogy valójában

A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről
A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről A vonatkozó szabályok látszólag garantálják, hogy a végrehajtás során lefoglalt ingóságokból, adós teljesítésének hiányában, a végrehajtást kérő kielégítést nyerjen.

Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása
Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása A támogatási pereket – amelyek tipikusan GINOP, GINOP PLUSZ, KAP pályázatokon alapulnak – jellemzően szabálytalansági eljárás előzi meg, amely