Perbeszéd helyett párbeszéd – az egyezségi kísérletről

Az egyezségkötés gyorsabb, olcsóbb és kiszámíthatóbb, mint a pereskedés. A felek maguk dönthetnek a megoldásról, nem a bíróságra bízzák a jogvitájuk sorsát. Csökkentheti a feszültséget, megőrizheti a kapcsolatokat, és elkerülhető vele a hosszú, bizonytalan kimenetelű per. Hazánkban sajnos mind a mai napig nem túl elterjedt megoldás a konfliktusok, jogviták rendezésére az egyezségkötés, annak ellenére sem, hogy az utóbbi évtizedekben tapasztalható elmozdulás pozitív irányba.

A szakirodalom szerint is, az egyezségi kísérlet – méltatlanul – mellőzött eljárási mód, ennek ellenére, a perelterelés eszközeként az új törvény is a szabályai közé emelte. A polgári perrendtartás vonatkozó fejezetcíme egyértelműen értésre adja: az eljárás a perindítás megelőzően vehető igénybe, azaz nem peres eljárás és nem is alakulhat perré.

Látható, hogy a jogalkotó is felismerte a megegyezés, az egyezségkötés lehetőségének fontosságát, így példának okán az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben is rögzítésre került, hogy az ügyvédi hivatás – jogi szakértelmemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerint – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magába foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

Hatályos polgári perrendtartásunk a perindítás előtt két féle egyezségi kísérletet szabályoz, nevezetesen a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérletet és a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletet.

A közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet:

ebben az esetben közvetítői eljárásban a felek között megállapodás jött létre, amelynek jóváhagyása iránt fordulnak a bírósághoz a fél vagy a felek közösen. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy míg egy egyszerű egyezség csak egy megállapodás a felek között, amelynek be nem tartása esetén a felek visszakerülnek a startvonalra, azaz ismételten egy jogvitával állnak szemben, a bíróság által jóváhagyott egyezség, ugyan nem perbeli egyezség, de az egyezséget jóváhagyó végzés ítélet hatályú határozat, anyagi jogerő és bírói úton való kikényszeríthetőség következménye kapcsolódik hozzá;
a jogi képviselet nem kötelező ebben az esetben;
a bíróság az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított harminc napon – közös kérelem esetén tizenöt napon – belüli időpontra tűzi ki, azaz rendkívül gyors eljárásnak mondható;
ha a kitűzött határnapon nem jött létre egyezség, a bíróság az eljárást végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezárja az eljárást;

A közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet:

- ebben az esetben a felek nem vesznek részt közvetítői eljárásban, ebből kifolyólag a kérelemben elő kell adni a jogvita tárgyát és a tervezett egyezség tartalmát is;
- a fentiekből fakadóan is, a jogi képviselet az általános szabályok szerint kötelező;
- az egyezséget jóváhagyó végzés szintén ítélet hatályú határozat, anyagi jogerő és bírói úton való kikényszeríthetőség következménye kapcsolódik hozzá;
- a határnapra vonatkozóan a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet esetében meghatározott határnapok az irányadóak;
- ha a kitűzött határnapon nem jön létre egyezség, megtörténhet a felek közvetítői eljárás igénybevétele felé történő terelés, amelynek elfogadása esetén az eljárás szünetel.

A Pp. vonatkozó, utaló szabályára tekintettel, mindkét egyezségi kísérletről elmondható, hogy a bíróság csak olyan egyezséget hagyhat jóvá, amely nem sért jogszabályi rendelkezést, azonban a bírói közrehatás elvének és az anyagi pervezetés szabályának szem előtt tartásával – tájékoztatni kell a feleket arról, hogy a bíróság megítélése szerint megállapodásuk – tervezett megállapodásuk – valamely jogszabály rendelkezését sérti.

Az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén az illeték mértéke az illetékalap 1%-a, de legalább 3.000,-Ft, legfeljebb 15.000,-Ft, amely főként a legutóbbi illetéktörvényt érintő változást követően igazán méltányosnak mondható.

Mivel az egyezségi kísérlet a bíróság hivatalos keretei között, bíró előtt zajlik, ez a környezet önmagában is fegyelemre és komolyságra késztetheti a feleket. A bíró jelenléte – még akkor is, ha nem ítéletet hoz, hanem csupán jóváhagyja az egyezséget – olyan tekintélyt és formális keretet biztosít, amely elősegíti, hogy a felek nyugodtabban, higgadtabban, a jogi következményeket is átgondolva viszonyuljanak a vitához.

Ez a légkör hozzájárul ahhoz, hogy a felek hajlamosabbak legyenek önfegyelmet tanúsítani, elkerülni az indulatokat, és nagyobb nyitottsággal mérlegelni a másik fél szempontjait. A bírói jelenlét egyfajta erkölcsi és jogi kontrollt is jelent, ami ösztönözheti a résztvevőket arra, hogy belátást gyakoroljanak, és ne a végsőkig való ragaszkodás, hanem a kölcsönös engedmények mentén történő megállapodás váljon prioritássá.

Jogi képviselővel történő eljárásra leginkább lehetőség a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet esetén nyílik, hiszen amennyiben a kérelem nem tartalmazza a törvényben kötelező jelleggel előírt kellékeket a kérelem visszautasításának vagy hiánypótlás kibocsátásának van helye. Végül de nem utolsó sorban felkészült jogi képviselő nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a megkötendő kompromisszum során véletlenül se érje olyan hátrány a felet, amelyet nem ismerhetett fel jogi ismereteinek hiányában.

dr. Kovács Gábor Hunor / Harglaw

Legutóbbi BLOG bejegyzések