A munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása

A munkaviszony során sajnos előfordulhat, hogy a munkáltatónak anyagi követelése merül fel a munkavállalóval szemben – például jogalap nélkül kifizetett munkabér, kártérítési igény vagy céges eszköz vissza nem szolgáltatása miatt. Ilyen esetekben a munkáltató gyakran fizetési felszólítással él. A munkáltatói fizetési felszólítás bár elsőre elrettentőnek hangozhat, azonban nem mindig vezet eredményre. Előfordulhat, hogy a munkavállaló nem veszi át a fizetési felszólítást tartalmazó levelet, vagy átveszi, de nem teljesíti az abban foglaltakat, azaz határidőben nem fizet. Önmagában a munkáltatói fizetési felszólítás nem jogosítja fel a munkáltatót a munkabérből való közvetlen levonásra vagy egyéb módon történő végrehajtásra, az igény érvényesítéséhez jogszabály által meghatározott eljárást kell követni.

A fizetési felszólítás jogi jelentősége

A fizetési felszólítás lényege, hogy a munkáltató hivatalosan közli a követelés fennállását, annak jogalapját és összegét, valamint határidőt ad a teljesítésre. Fontos, hogy a munkáltatói fizetési felszólítással a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényt lehet érvényesíteni és írásba kell foglalni.

Ez nem végrehajtható okirat, csupán felszólítás önkéntes teljesítésre.
Amennyiben a munkavállaló vitatja a követelést vagy nem fizet, a munkáltatónak további jogi lépéseket kell tennie.

Munkabérből történő levonás feltételei

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szigorúan szabályozza, hogy a munkáltató mikor vonhat le összeget a munkavállaló munkabéréből:

Munkavállaló hozzájárulása: a levonás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig lehetséges.
Előlegnyújtásból eredő követelés esetén
Jogalap nélküli kifizetés: bizonyos esetekben a munkáltató egyoldalúan is levonhatja az összeget, ha a kifizetés nyilvánvaló számítási hibából ered.
Bírósági vagy hatósági döntés: végrehajtható határozat esetén

Végrehajtási eljárás

Ha a munkavállaló a munkáltató által megküldött fizetési felszólítást nem veszi át, vagy az alapján nem teljesít, úgy a bírósági végrehajtásról szóló törvény („Vht.”) alapján lehetőségünk van a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátását kérni és annak alapján végrehajtási eljárást indítani.

A végrehajtási záradékkal történő ellátáshoz a Vht. bizonyos követelményeket fűz, amelyeket igazolnunk kell a kérelemben:

a fizetési felszólítást a munkavállalóval közölték,
a fizetési felszólítást a munkavállaló keresettel bíróság előtt nem támadta meg,
a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonásra nincs lehetősége, vagy a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonása nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

Az 1. feltétel igazolásának leggyakoribb és legelfogadhatóbb módja a postai úton, tértivevény külön szolgáltatás használata, amely tértivevényből megállapítható az átvétel napja, valamint annak hiánya.

A 3. feltételnek való megfelelés lehetséges akkor, ha a munkavállaló már nem dolgozik nálunk és az új munkahelye előttünk nem ismert, vagy a munkabéréből való levonás a munkabérének mértéke és a kár összege miatt aránytalanul hosszú idő után vezetne eredményre, így az a munkáltatónak nem éri meg.

A 2. feltétel igazolásának elmulasztása a legfontosabb, hiszen a végrehajtási záradékolás iránti kérelmek elutasításának egyik leggyakoribb oka a keresettel meg nem támadás igazolásának hiánya.

A fizetési felszólítást a munkavállaló a kézhezvételtől (vagy a kézbesítési vélelem beálltának időpontjától) számított 30 napon belül az illetékes törvényszék(ek) előtt keresettel megtámadhatja. Előfordulhat, hogy a munkavállaló a fizetési felszólítást az utolsó napon keresettel megtámadja, majd a munkáltató a 31. napon beadja a végrehajtási záradék iránti kérelmét, mondván, hogy a 30 napos jogorvoslati határidő eltelt. Ennek megelőzésére szolgál a Törvényszék előtt lefolytatandó, igazolás kiadása iránti nemperes eljárás.

Ez a nemperes eljárás egy elektronikus formanyomtatvánnyal, a KMB01-20-01 elnevezésű formanyomtatvánnyal indul. Ezen formanyomtatvány mellékleteként csatolni kell

szükség esetén a jogi képviselő eljárására szóló meghatalmazást,
amennyiben külön dokumentumban készítjük elő, úgy az eljárás lefolytatása iránti kérelmet,
a fizetési felszólítást és a közlés tényét alátámasztó bizonyítékokat (pl. tértivevény)

Ha a kérelmet hiánytalanul adtuk be, akkor a kérelmet fogadó Törvényszék kiadja a tájékoztatását arról, hogy a fizetési felszólítással szemben a Törvényszék előtt keresetlevél előterjesztésre került-e vagy sem. Amennyiben nem, úgy ezen igazolást felhasználva szabályosan indíthatjuk meg a bíróság előtt a végrehajtási záradékolás iránti kérelmünket.

Fontos, hogy ez a nemperes eljárás illetékmentes eljárás és a Debreceni Ítélőtábla Mbpkf.55018/2024/2. számú határozata alapján ezen eljárásokra nem vonatkozik különös illetékességi szabály, azt bármely megkeresett Törvényszék köteles lefolytatni. Természetesen érdemes elsősorban a munkavégzés helye, a munkavállaló lakóhelye és ha az a munkavégzési helytől eltér, akkor a munkáltató székhelye szerint illetékes Törvényszék részére benyújtani az igazolás iránti kérelmet.

Összegzés

Egy munkáltatói fizetési felszólítás tehát nem jelent közvetlen végrehajtást, csupán a jogérvényesítés első lépése. Amennyiben a munkavállaló önként nem teljesít, a munkáltatónak a fizetési felszólítását bíróság előtt végrehajtási záradékkal kell ellátnia, amihez több feltételt is igazolnia kell.

A cikkből kiderül tehát, hogy bizonyos apró, jelentéktelennek tűnő lépések kihagyása esetén az egész végrehajtási eljárás is megakadhat, tovább hátráltatva a munkáltatói igény érvényesítését, akár annak lehetetlenülését is eredményezve.

Tóth Tamás LL. M.

Legutóbbi BLOG bejegyzések