Az Európai Unió új MI-rendelete: mit kell tudniuk a vállalkozásoknak?

A kötelezettségek fő csoportjai

A rendelet a mesterséges intelligencia rendszereket kockázati kategóriákba sorolja, és ezek alapján állapít meg kötelezettségeket:

• Elfogadhatatlan kockázat, azaz a tiltott MI-rendszerek: tilos minden olyan MI-rendszer, amely egyértelmű fenyegetést jelent az emberek biztonságára, megélhetésére és jogaira nézve.
• A rendelet nyolc olyan gyakorlatról rendelkezik, amely minden esetben tiltott:

1. káros MI-alapú manipuláció és megtévesztés
2. a sebezhetőségek káros, mesterséges intelligencián alapuló kiaknázása
3. társadalmi pontozás
4. a bűncselekmények egyedi kockázatértékelése vagy előrejelzése
5. az internetes vagy CCTV-anyagok nem célzott lekaparása arcfelismerő adatbázisok létrehozása vagy bővítése céljából
6. érzelemfelismerés a munkahelyeken és az oktatási intézményekben
7. biometrikus kategorizálás bizonyos védett jellemzők levezetése érdekében
8. valós idejű távoli biometrikus azonosítás bűnüldözési célokra nyilvánosan hozzáférhető helyeken

• Magas kockázatú MI-rendszerek: ide tartoznak azok az esetek, amelyek súlyos kockázatot jelenthetnek az egészségre, biztonságra vagy az alapvető jogokra nézve, mint például a kritikus infrastruktúrában, egészségügyben, oktatásban vagy foglalkoztatásban használt rendszerek. Ezen rendszerek esetében szigorú kötelezettségeknek kell megfelelni, többek között:

• megfelelő kockázatértékelési és -csökkentési rendszerek kialakítása
• a rendszert tápláló adatkészletek magas minősége a diszkriminatív eredmények kockázatának minimalizálása érdekében
• a tevékenység naplózása az eredmények nyomon követhetőségének biztosítása érdekében
• részletes dokumentáció, amely tartalmazza a rendszerrel kapcsolatos összes szükséges információt és azt a célt, hogy a hatóságok értékeljék a rendszer megfelelőségét
• az alkalmazó egyértelmű és megfelelő tájékoztatása
• megfelelő emberi felügyeleti intézkedések
• magas szintű robusztusság, kiberbiztonság és pontosság

• Korlátozott kockázat: például csevegőrobotok használatakor az embereket tájékoztatni kell arról, hogy kölcsönhatásba lépnek egy géppel, hogy megalapozott döntést hozhassanak.
  • Az általános célú (GPAI) MI-modellek esetében a szolgáltatóinak biztosítaniuk kell, az ilyen módon létrehozott tartalom azonosítható legyen. A mesterséges intelligencia által létrehozott bizonyos tartalmakat, például a deepfake-eket és a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából közzétett szövegeket egyértelműen és jól láthatóan fel kell címkézni. Azaz a nyilvánosságot tájékoztatni kell, hogy MI által generált tartalomról van szó.
• Minimális vagy semmilyen kockázattal nem rendelkező rendszerek: Az EU-ban használt MI-rendszerek túlnyomó része ebbe a kategóriába tartozik, külön szabályozás alá nem esnek. Ide tartoznak például a spamszűrők, vagy MI-kompatibilis videójátékok.

Határidők és átmeneti időszak

A rendelet szabályai fokozatosan válnak kötelezővé:

• a tiltott AI-gyakorlatokra vonatkozó tilalmak 2025. február 2. napjától alkalmazandók;
• az általános célú AI-modellekre vonatkozó kötelezettségek és irányítási szabályok 2025. augusztus 2. napjától alkalmazandók;
• a rendelet egésze 2026. augusztus 2. napjától alkalmazandó;
• a szabályozott termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok 2027. augusztus 2. napjáig hosszabbított átmeneti időszakkal rendelkeznek.

Mit jelent ez a vállalkozásoknak?

Az érintett cégeknek mielőbb fel kell mérniük, hogy mely MI-rendszereik tartoznak a rendelet hatálya alá, és azok mely kockázati kategóriába sorolhatók. Ehhez kapcsolódóan szükséges:

• belső megfelelőségi terv kidolgozása,
• dokumentációs és auditálási folyamatok kialakítása,
• a fejlesztési és működtetési gyakorlatok összehangolása az új követelményekkel.

Aki időben felkészül, elkerülheti a súlyos bírságokat (amelyek akár a globális árbevétel 7%-át is elérhetik), és versenyelőnyt szerezhet a jogkövető, biztonságos MI-használattal.

Dr. Tóth Tamás LL. M.

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda