Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása

Adóvégrehajtás megindításától való eltiltás – pro és contra

a) Pro – az eltiltás mellett érvelő bírósági határozatok

Az eltiltással kapcsolatban azonban ellentétes joggyakorlat volt folyamatban. A Fővárosi Törvényszék 23.P.21.498/2024/12. számú végzésével eltiltotta az irányító hatóságot attól, hogy az adóvégrehajtást megindítása a kedvezményezettel szemben. Álláspontja szerint nincs relevanciája annak, hogy polgári jogi jogviszony vagy közigazgatási jogviszony alapján indul az adóvégrehajtás, csak annak van jelentősége, hogy az Avt szerinti végrehajtásról van szó. E körben értékelte a Törvényszék azt, hogy a kedvezményezett gazdasági társaság működése teljes mértékben ellehetetlenülne, fizetésképtelenné válna, amely közvetlenül fenyegető hátránynak minősül, amelynek valószínűsítésére van szükség, bizonyítására nem. Ennek keretében kimondta, hogy „a jognyilatkozat pótlása iránti jogalakítási kereset teljes mértékben összhangban áll az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemmel, hiszen ezzel a támogatás összegének visszafizetésére irányuló végrehajtás eljárás megakadályozására nyílik lehetőség”.

A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.651/2024/2. számú végzésében jogerősen helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, amelynek keretben kimondta, hogy „az eltiltás nem cselekvésre, hanem cselekvéstől tartózkodásra kötelez a jövőre nézve, így nem tartalmaz lehetetlen kötelezést ez okból sem”. Ezen felül kimondta, hogy az eltiltás a kérelemmel érintett követelés behajtása érdekében tett bármilyen magatartástól, így pl. az adóhatóság megkeresésétől való tartózkodást is jelenti (behajtási megkeresés).

A Fővárosi Törvényszék 23.P.21.498/2024/45. számú végzésében, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.25.254/2025/2. számú végzésével jogerősen helybenhagyott azt mondja ki, hogy sem az 1303/2013 EUB rendelet, „sem semmilyen jogszabályi rendelkezés sem zárja ki és az előbb említett EUB rendeletből sem vezethető le – hogy ezzel szemben ideiglenes intézkedés legyen elrendelhető”.

b) Contra – az eltiltással szemben érvelő határozatok

Ezzel szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.P.86.794/2023-3. számú végzése szerint a Ptk. egyik rendelkezése sem ad lehetőséget arra, hogy a kedvezményezett ebben a szerződéses helyzetben azt követelje, hogy az irányító hatóság tartózkodjon a visszafizetés érvényesítésétől.

A Fővárosi Törvényszék 29.P.22.431/2024/15. számú végzése ehhez hasonlóan azt mondta ki, hogy álláspontja szerint a visszafizettetés végrehajthatóságának megakadályozása valójában a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet foglalja magában. Ennek keretében mondta ki, hogy nincs olyan jogszabály, amely az adók módjára történő végrehajtás elrendelése iránti kérelem előterjesztését megtilthatja. Ennek alapján feljogosító norma hiányában a polgári bíróságnak nem lehet határozni ideiglenes intézkedéssel az adóvégrehajtástól való tartózkodásra. Külön kiemeljük, hogy ezeket a Törvényszék megállapítási perben mondta ki, nem jogalakítási perben.

A Fővárosi Törvényszék 29.P.20.827/2025/4. számú végzésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 272/2014 Korm. Rendelet 176. § (1) bekezdése (megegyező rendelkezést tartalmaz a Korm. Rendelet-tel) nem jogosultságként értelmezhető, hanem uniós jogi alapokon nyugvó jogszabályi kötelezettségként. Emiatt a polgári bíróság nem tilthatja el az irányító hatóságot az adóvégrehajtás megindításától.

A Fővárosi Ítélőtábla 14.Gpkf.44.111/2023/2. számú végzésében szintén azt emelte ki, hogy az adóhatóság megkeresése az irányító hatóság feladata, jogszabályi kötelezettsége, az uniós, jogszabályi kötelezettségen alapuló kötelezettségként értelmezhető, így a polgári bíróság nem tilthatja el ettől az irányító hatóságot.

c) A Kúria 2025.10.234. számú határozata

A Kúria a fenti, 2025. október 10. napján közzétett döntésében tett pontot az ellentmondások végére. Első ránézésre a Kúria semmilyen új dolgot nem mondott ki a határozatában, mivel az csak azt tartalmazza, hogy az ideiglenes intézkedés tárgya csak olyan magatartás lehet, amely a keresettel érvényesített jog alapján követelhető, valamint, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre és a felfüggesztést az adóhatóságtól lehet kérni.

A lényeg azonban a Kúriai döntés indoklásában található, amely szerint a támogatási jogviszony magánjogi és közjogi elemeket is tartalmaz és az elállás esetén fennálló visszafizetés teljesítésével kapcsolatos, az irányító hatóságot terhelő kötelezettségek a jogviszony közjogi elemeit képezik, amelynek alapján a Korm. rendelet 256. § (1) bekezdése adóvégrehajtást ír elő. Következésképpen a Kúria megállapította, hogy az adóvégrehajtási eljárás akár csak a polgári per befejezéséig terjedő megakadályozás is csak a jogviszony közjogi szabályai, illetve a végrehajtásra vonatkozó szabályok rendelkezése alapján, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság útján történhet, így adóvégrehajtástól való eltiltásnak sem lehet helye.

A Kúria 2025.10.234. számú határozatának rövid kritikája

Álláspontom szerint a Kúria hivatkozott határozata téves irányt vett. Elsősorban megemlíthetjük, hogy egy uniós rendelet által sehol nem szabályozott, de egy magyar kormányrendeletben előírt adóvégrehajtás nem mehet szemben egy, a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglalt, polgári bírónak biztosított hatásköri jogosultságokkal. A jogforrási hierarchia szerint ugyanis kormányrendelet nem lehet törvénnyel ellentétes.

Ki kell emelni, hogy a Kúria határozata szintén csak megállapítási perben született, nem jogalakítási kereset vonatkozásában.

Lényeges ezenfelül, hogy a Kúria döntésének értelmezése szerint a kedvezményezettek akármilyen gazdasági helyzetbe is kerülnének az azonnali adóvégrehajtás megindítása miatt, nem részesülhetnek semmilyen jogvédelemben, így ideiglenes intézkedés iránti kérelmet sem tudnak benyújtani az adóvégrehajtással szemben, ugyanis minden jogosultságot kivettek a kezükből, úgymint az adóvégrehajtás felfüggesztését, megszüntetését és az attól való eltiltást is. Ennek alapján a peres felek alapvető jogvédelmi jogai sérültek, valamint a Pp. által biztosított rendelkezési elv, így a perbe vitt jogaikkal a kedvezményezettek nem tudnak élni, emellett súlyos hatásköri problémák is felmerülnek, hogy a polgári bíróság egy közigazgatási szervezettel szemben sem a Kp., sem a Pp. szerinti azonnali jogvédelmet nem tud biztosítani a peres Felek számára. Ez alapvetően felvet a hatalmi ágak megosztásának kérdését is.

Hangsúlyozzuk, hogy a hivatkozott EU-s jogszabályok kizárólag a „jogosulatlan” kifizetések esetére mondják ki a visszafizetési kötelezettségét és annak mechanizmusának megalkotását a tagállamok feladatává teszi. Arról azonban, hogy egy támogatás jogosulatlan volt-e vagy sem, azaz a szabálytalansági eljárás jogszerű volt vagy nem, kizárólag a független, pártatlan polgári bíróság dönthet kontradiktórius peres eljárás keretében.

Ennek keretében felmerül, hogy a magyar jogi szabályozás megfele-e az uniós követelményeknek vagy sem, különös tekintettel arra, hogy ez a kedvezményezetteket az alapvető jogvédelmi jogaitól fosztja meg, valamint egyúttal a polgári bíróság hatáskörét csorbítja.

Végül megjegyezzük, hogy a Kúria álláspontja szerinti azon megállapítás, miszerint az adóhatóságnak van hatásköre a felfüggesztés és az adóvégrehajtás körében, hogy az adóhatóság az Avt. alapján csak akkor függeszti fel a végrehajtási eljárást, ha a várható ellentétes döntés, amelynek megváltozása vagy megsemmisítése várható lenne az fizetési kötelezettséget tartalmazó adóhatósági döntés, azonban jelen esetben végrehajtható okiratról van szó, valamint az adóhatóság több ügyben megállapította, hogy a keresetlevél benyújtásából automatikusan nem következik, hogy a döntés megváltoztatására vagy megsemmisítésére sor fog kerülni, ezenkívül jogi személyek vonatkozásában csakis elemi csapást vagy ipari katasztrófát fogad el az előadott körülmények alapján. Ennek tetejében az adóhatóság szintén több ügyben kimondta, hogy az Avt. 18.§–ában felsorolt okokból tudja csak megszüntetni az eljárást, és mivel a végrehajtást kérő az ügy ura, így azt önmagától nem áll módjában megszüntetni. Ugyanígy értelemszerűen eltiltani sem tudja az irányító hatóságot a benyújtástól.

Ezek mind felvetik az alkotmánybírósági normakontroll, alkotmányjogi panasz és előzetes döntéshozatal iránti eljárások kérdését az adott ügyekben.

A fentiek alapján álláspontom szerint a Kúria hivatkozott határozatának indoklása, miszerint semmilyen körülmények között nem lehet megakadályozni az adóvégrehajtás megindítását és lefolytatását nem felel meg a jogszerűség mércéjének.

Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs