A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről
- Kurucz Lilla
- november 25, 2025
- 12:24 du.
A vonatkozó szabályok látszólag garantálják, hogy a végrehajtás során lefoglalt ingóságokból, adós teljesítésének hiányában, a végrehajtást kérő kielégítést nyerjen. Fel kell tenni azonban a kérdést, hogy önmagában a sok tilalom egy rosszhiszemű adóst meggátol a vagyontárgyai végrehajtás alóli elvonása alól? A büntetőjog speciális és generális prevenciója vajon elegendő visszatartó erőt képez? Sajnos az Adósok részéről gyakorlat néha egészen mást mutat, illetve a jogszabályi környezet is ellentmondásosnak mutatkozik.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint, a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingóságot, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adós őrizetében kell hagyni. Az adós tehát a lefoglalt ingóságot, az elhasználható dolog kivételével, továbbra is használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül. Az adós tehát a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni, annak elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól bármilyen más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerinti bűncselekmény.
Abban az esetben, ha valószínűsíteni tudjuk, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tároló (szekrényben, tárolóban vagy más lezárható tárolásra alkalmas dologban), vagy külön helyiségben helyezi el és lepecsételi azt. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása szintén a Büntető Törvénykönyv szerinti bűncselekmény.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint továbbá, a lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.
A szakirodalomban fellelhető álláspont szerint a bírósági végrehajtásról szóló törvény által deklarált elidegenítési és terhelési tilalom előírása hatékony megoldás a végrehajtási eljárásban történt foglalás adós által kijátszásának megakadályozására. Pontosabban fogalmazva: az új Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) hatálybalépését megelőzően, 2014. március 15-ig hatékony volt, ezt követően azonban már ez kétségessé válik.
Az új Ptk. szerint ugyanis, az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza.
Ingatlanok esetében rendszerint az ingatlan-nyilvántartásba az eljáró végrehajtó feljegyezteti a végrehajtási jogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat. Mivel az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, senki sem hivatkozhat arra, hogy az abban feljegyzett jogról, tényről nem tudott, ekként jóhiszemű jogszerző sem lehet.
A fentiek fényében tehát minden esetben, az ügy körülményeire tekintettel javasolt lehet kezdeményezni az eljáró végrehajtónál a lefoglalt ingóság zár alá vételét, illetve a végrehajtási jogot, elidegenítési és terhelési tilalmat érdemes hitelbiztosítéki nyilvántartásba, járműnyilvántartásba, légijármű-nyilvántartásba, hajóregiszterbe, vagy egyéb közhiteles nyilvántartásba feljegyeztetni.
Jogi személy adós esetén minden alkalommal érdemes megvizsgálni a cégkivonatot, mivel a végrehajtási eljárás, üzletrész lefoglalása kitűnik a cégkivonatból, továbbá a Ptk. illetve a Ctv. (2006. évi V. törvény) is kimondja a cégnyilvántartás közhitelességét.
Végül, de nem utolsó sorban érdekes lehet megvizsgálni az ellenérték fejében történő szerzést is, van-e utalási igazolás, hogyan szerepel a könyvelésben a vételár, megvizsgálandó, hogy az okirat joghatás kiváltására alkalmas-e.
A fenti veszély nem kizárólag végrehajtást kérői oldalon állhat fenn, hanem vásárlóként is belefuthatunk olyan ügybe, amikor úgy gondoljuk, hogy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők vagyunk, azonban utóbb kiderülhet, hogy a megvásárolt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom van és jóhiszemű jogszerzők sem vagyunk, mert nem jártunk el kellő körültekintéssel és tudnunk kellett volna a tilalomról.
Egy rosszhiszeműen eljáró adós tehát nem csak a végrehajtást kérőt, hanem további személyeket is megkárosíthat. A fenti veszélyek elkerülése érdekében akár vásárlóként, akár végrehajtást kérőként érdemes jogi szakértő segítségét igénybe venni, hiszen a pénzünk után mindig nehezebb loholni, érdemes a megelőzésre is hangsúlyt fektetni.
dr.Kovács Gábor Hunor
Legutóbbi BLOG bejegyzések
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről?
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről? A készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban jellemzően egyre több jogvita merül fel a munkavállalók és munkáltatók között annak megítéléséről, hogy valójában
A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről
A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről A vonatkozó szabályok látszólag garantálják, hogy a végrehajtás során lefoglalt ingóságokból, adós teljesítésének hiányában, a végrehajtást kérő kielégítést nyerjen.
Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása
Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása A támogatási pereket – amelyek tipikusan GINOP, GINOP PLUSZ, KAP pályázatokon alapulnak – jellemzően szabálytalansági eljárás előzi meg, amely