A Ptk. Harmadik könyvét érintő módosításokról

2026. március 1. napjával a jogalkotó a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: ’Ptk.’) több rendelkezését is módosítja. Az alábbiakban a Ptk. Harmadik könyvének jogi személyeket érintő változásait kívánjuk áttekinteni.

A Ptk. Harmadik könyvének tekintetében az első módosítást a jogalkotó VI. cím alatt, a Vállalatcsoportra vonatkozó szabályokban végezte el. A módosítás egészen pontosan a Ptk. 3:62. § (2) bekezdésében fog bekövetkezni, az alábbiak szerint:

„(2) Legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság azon jogilag érdekelt kérelmére, akivel szemben az uralkodó tag e törvényben meghatározottak szerint helytállni tartozik, az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket.„

A szakirodalom szerint, a Ptk. jelenleg hatályos szabályozása lényegét tekintve fenntartja a tényleges vállalatcsoportra vonatkozó korábbi szabályokat. Ha az uralmi csoportként történő működés feltételei három éven át fennállnak, bárki, akinek az uralmi szerződés hiánya a jogi érdekét érinti, kérheti, hogy a bíróság kötelezze a vállalatcsoportot az uralmi szerződés megkötésére, vagy alkalmazza az vállalatcsoportra vonatkozó szabályokat uralmi szerződés hiányában is. [1]

A módosítás tehát pontosítja és leszűkíti a lehetséges kérelmezők körét, hiszen a jelenleg hatályos szövegrészből a bármely jogilag érdekelt kérelmére szövegrész helyébe az azon jogilag érdekelt kérelmére, akivel szemben az uralkodó tag e törvényben meghatározottak szerint helytállni tartozik szövegrész lép, amely a korábbi szabályozáshoz képest szűkebb jogosulti kört eredményez.

A jogalkotó által már bevezetett, még hatályba nem lépett következő módosítás az eltiltás alatt lévő személyekre vonatkozó rendelkezéseket érinti. A Ptk. 3:90. § (3)  bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, aki eltiltás hatálya alatt áll.”

A még jelenleg hatályos szabályozás szerint:

„(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll.”

A jövőben tehát a Ptk. nem tiltja, hogy eltiltás hatálya alatt álló személy gazdasági társaságban, azaz közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak, többségi befolyással nem rendelkező tagja legyen, illetve gazdasági társaságnak korlátolt felelősségű tagja legyen. A jogalkotó tehát enyhít ebben a körben a Ptk. szabályozásán. Utalni kívánunk azonban arra, hogy a Ptk. a módosítás hatálybalépését követően végső soron összhangba került a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény  9/C. § (4) bekezdésben foglaltakkal.

[1] Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter