Támogatott szervezetek, mint Ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásokban

A Támogatott szervezetekről általánosan

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. §-a nevesíti a központi (Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–b) pontja), illetőleg a nem központi ajánlatkérőket (Kbt. 5. § (1) bekezdés c)–g) pontja). A Kbt. 5. § (2) és (3) bekezdése rögzíti a támogatott szervezetek fogalmát.

Kbt. 5. § (2) A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,
olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy
olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik. (első eset)

(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelését közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák. (második eset)

A Támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettsége

A támogatott szervezetek ajánlatkérői minősége nem általános, hanem csak az előírt mértékű támogatásból megvalósuló, meghatározott tárgyú beszerzéseik tekintetében áll fenn, vagy a finanszírozás forrására való tekintettel állapítható meg vonatkozásukban Kbt. hatálya alá tartozás. Erre való tekintettel két nagy esetkört lehet megkülönböztetni, amikor a támogatás tényére alapítva – további feltételek megvalósulása esetén – egy szervezet (vagy személy) köteles lesz a Kbt. alkalmazására.

Az első esetben akkor áll fent az ajánlatkérői minőség a támogatott szervezeti kategória okán, ha a beszerzése tekintetében a részére nyújtott támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti intenzitást eléri vagy meghaladja, és ha olyan építési beruházásra irányul, amely mélyépítési tevékenységet foglal magában, vagy kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, illetve az előbbi építési munkálatokhoz kapcsolódó szolgáltatás megrendelése a beszerzés tárgya.

A második esetkör alapján az ajánlatkérői minőség a támogatott szervezeti kategória okán akkor áll fent, ha a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelését közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák.

A „közvetlen” támogatás megítélése

A fenti esetkörök között láthatjuk, hogy az első és második esetben is konjuktív feltételekről van szó, tehát az összes feltételnek teljesülnie szükséges ahhoz, hogy az ajánlatkérői minőség megállapításra kerüljön. Mindkét esetben megjelenik a közvetlen támogatás, mint feltétel.

Az aktuális gyakorlat szerint (KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ PLUSZ 2024. VI. évfolyam 2. szám) közbeszerzési kötelezettség akkor merül fel, ha az építés tárgya valamilyen mélyépítési tevékenység, vagy iskola, kórház, sportcsarnok, stb., vagy a szolgáltatást közvetlen Uniós forrásból finanszírozzák (a közvetlenül az uniós szervek által odaítélt és menedzselt források). Jelenleg az elfogadott álláspont, hogy közvetlen forrásnak a közvetlenül az Unióban benyújtott támogatások számítanak (Horizon, CEF, stb.), így pl. a GINOP, GINOP Plusz, KAP, stb. források nem tartoznak ebbe a körbe.

Dr. Horváth Balázs András

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda

Legutóbbi BLOG bejegyzések

Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés jogintézménye

2026.03.10.

Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés jogintézménye Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés esetében két olyan jogintézményről van szó, amelyeknek nem csupán az

Részletek »