Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés jogintézménye

Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés esetében két olyan jogintézményről van szó, amelyeknek nem csupán az elnevezése, de a rendeltetése is hasonló, mégis jelentős eltéréseket is megállapíthatunk. Nem csoda tehát, hogy e két intézményt a jogvitába kerülő ügyfelek is gyakran összekeverik egymással. Jelen cikkünkben a két intézkedésfajta elhatárolásával foglalkozunk.

Talán csak jogászok számára kézzelfogható, de mindenesetre fontos elhatárolási alapot jelent, hogy míg az ideiglenes intézkedés elrendelésének részletszabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) tartalmazza, addig a biztosítási intézkedés kérdéskörét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályozza. Bár mindkét jogintézmény valami módon az érvényesített követelés biztosítására szolgál, a jogforrási különbség összefügg azzal, hogy az ideiglenes intézkedés perjogi intézmény, elrendelésének alapvetően a folyamatban lévő polgári perben, kivételesen a pert megelőzően van helye. Ezzel szemben biztosítási intézkedés elrendelésére csak a meghozott elsőfokú (nem jogerős) határozat alapján, vagyis a per (legalább elsőfokú) befejezését követően van lehetőség.

Biztosítási intézkedésként egyébként főszabály szerint csak pénzkövetelés biztosítását vagy dolog zárlatát lehet elrendelni, míg ideiglenes intézkedés keretében olyan magatartásra kötelezést rendelhet el a bíróság, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. Ilyen lehet többek között a valamely magatartástól való tartózkodásra kötelezés is, például, ha a bíróság kötelezi az ellenérdekű felet, hogy az épület állékonyságát veszélyeztető bontási munkálatokat függessze fel.

A két intézmény közötti további különbséget jelent, hogy a biztosítási intézkedés végrehajtását a bíróság magával az intézkedés elrendelésével egyidejűleg elrendeli, míg az ideiglenes intézkedés esetén – amennyiben a kötelezett fél a bírósági végzésnek önként nem tesz eleget – a kérelmezőnek külön végrehajtási eljárást kell kezdeményeznie. A BDT2019. 4059. számú határozat alapján a kérelmező az ideiglenes intézkedés keretében elrendelt bírósági letétbe helyezést meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó (501-es számú) végrehajtási lappal kérheti.

Az elrendelés és a végrehajtás eltéréseiből fakad, hogy az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés esetében eltérően alakulnak az eljárási költségek. Ideiglenes intézkedés kérelmezése esetén külön eljárási illeték megfizetése általában nem szükséges, illetve a fizetendő illeték összegét a peres illeték összegébe be lehet számítani. Ezzel szemben a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelemre az általános illetékfizetési szabályok irányadók, az illeték összege a biztosítani kívánt pénzösszeg 1%-a. Ideiglenes intézkedés esetén csak az önkéntes teljesítés elmaradásakor, a végrehajtási eljárásban szükséges külön illetéket fizetni.

Amennyiben peres vagy végrehajtási eljárással kapcsolatos kérdése merül fel, forduljon bizalommal a Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda munkatársaihoz a honlapon található elérhetőségeken!

Dr. Begala Dániel

Legutóbbi BLOG bejegyzések