A kriptovaluta kereskedelem mostantól bűncselekmény

Mi történt pontosan?

A Kormány törvényjavaslata 2025. július 1-től kezdődően két új paragrafust iktatott be a Büntető Törvénykönyvbe – a 394/A. és a 408/A. §–t, amelyek az alábbiak szerint rendelkeznek:

Kriptoeszközzel visszaélés

394/A. § (1) Aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.

Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása

408/A. § (1) Aki a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.

Ebből következik, hogy a decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi protokollok, okosszerződések, peer-to-peer kereskedelem) használói is potenciális elkövetők lehetnek abban az esetben, ha a magyar Büntető Törvénykönyv hatálya alá tartoznak.

Mi változik a gyakorlatban?

A módosítás hatályba lépésével lényegesen szigorodik a kriptoeszközökkel kapcsolatos üzleti tevékenységek jogi megítélése. Az eddig szabályozási szürkezónában működő decentralizált platformok, peer-to-peer váltók, illetve automatizált protokollok jogellenessé válhatnak, amennyiben nem rendelkeznek a magyar jog által megkövetelt engedélyekkel.

Különösen fontos, hogy a szabályozás nem tesz különbséget emberi és automatizált, például okosszerződés-alapú váltási tevékenység között. Így akár egy algoritmus által végrehajtott tranzakció is jogellenesnek minősülhet, ha a mögöttes szervezet vagy magánszemély nem felel meg az engedélyezési feltételeknek.

Kiket érint a módosítás?

Hazai magánszemélyeket, akik rendszeresen váltanak kriptoeszközöket, például arbitrázs vagy tőzsdei kereskedelem céljából;
Kriptoeszköz-szolgáltatókat, akik kriptovaluták cseréjével, letétkezelésével vagy tárcaszolgáltatással foglalkoznak;
Decentralizált platformokat és DeFi-fejlesztőket, ha szolgáltatásaik magyar felhasználókat céloznak meg;
Startupokat és fintech cégeket, amelyek tokenalapú üzleti modelleket működtetnek engedély nélkül.

Mit érdemes tenni?

A szabályozási környezet változása proaktív felülvizsgálatot tesz szükségessé minden kriptoeszköz-alapú tevékenység esetében. Az alábbi lépések javasoltak:

Jogi kockázatelemzés: célszerű átvizsgálni, hogy a vállalkozás jelenlegi tevékenysége engedélykötelesnek minősül-e az új szabályok szerint.
Engedélyezési eljárás előkészítése: amennyiben szükséges, időben el kell indítani a pénzügyi felügyeleti regisztrációs vagy engedélykérési folyamatot.
Compliance-rendszerek kialakítása: a pénzmosás elleni és ügyfél-azonosítási (KYC/AML) követelményeknek való megfelelés elengedhetetlenné válik.
Kommunikáció és ügyfél-tájékoztatás: az ügyfelekkel folytatott kapcsolattartás során is pontos tájékoztatást kell nyújtani az esetleges változásokról.

Összegzés

A kriptoeszközökkel kapcsolatos szabályozás új szintre lép Magyarországon. A 2025. július 1. napjával hatályos törvénymódosítás célja, hogy a pénzügyi stabilitást és átláthatóságot büntetőjogi eszközökkel is biztosítsa. Ennek eredményeképp a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási vagy decentralizált pénzügyi szolgáltatási tevékenységek nem pusztán szabálytalanná, hanem büntetendővé válhatnak.

Ügyvédi irodánk készséggel segít a vonatkozó tevékenységek jogi megfelelőségének felmérésében, a szükséges engedélyeztetési lépések előkészítésében, valamint compliance-rendszerek kialakításában.

Dr. Tóth Tamás LL. M.

Legutóbbi BLOG bejegyzések