A csapatépítések során a munkáltatói felelősség kérdése abban az esetben merülhet fel, ha valamely résztvevő munkavállaló sérülést, vagy más kárt szenved a csapatépítő tevékenység során. A munkavállaló kárigényét három éven belül érvényesítheti – abban az esetben is, ha időközben a munkaviszonya már megszűnt a munkáltatónál. Fontos azonban, hogy a munkavállaló már a kár bekövetkezésekor köteles (amennyiben ő nincs olyan állapotban, akár kollégája vagy hozzátartozója útján) értesíteni a munkáltatót a tényekről.

A munkaidőn kívül a munkáltató által szervezett, például csapatépítés célját szolgáló összejövetelen bekövetkezett károk tekintetében a bírói gyakorlat a fenti tevékenységek során bekövetkezett káreseményt általában a munkaviszonnyal összefüggésben állónak tekinti. A kárigény elbírálása során az eljáró bíróság a konkrét ügy összes körülményét figyelembe véve dönti el, hogy a kártérítés alábbi feltételei fennállnak-e:

• a károsult munkaviszonyban áll;
• a kár bekövetkezett;
• a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be; és
• fennáll az okozati összefüggés a kár és a károkozó körülmény között.

A fentieket a munkavállaló köteles bizonyítani.

Ha a munkavállaló bizonyítása sikeres volt, bizonyos esetekben a munkáltató mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól:

• A munkáltató az ellenőrzési körén kívül eső okból keletkezett kár megtérítése alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzési körén kívül eső körülmény egyben olyan, amellyel nem kellett számolnia, továbbá nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A munkáltató ellenőrzési körén kívül esik mindaz a körülmény, amelyre a munkáltatónak nincs semmilyen ráhatása, befolyásolási lehetősége. A „nem kellett számolnia” feltétel alkalmazásakor a bíróság arról dönt, hogy a munkáltató milyen gondosságot tanúsított, a jogainak gyakorlása és a kötelezettségeinek teljesítése során észszerűen számolhatott-e a károkozó körülmény valószínű bekövetkezésével.
• A munkáltató nem felel továbbá azért a kárért, amely a munkavállaló vétkes magatartásának (közrehatásának) következménye.

Ezeket a munkáltató köteles bizonyítani.

A munkáltató bizonyítási terhét jelentősen megkönnyítheti, ha a csapatépítés tekintetében megfelelően dokumentált szabályzatot, és ütemtervet ad át a munkavállalóknak, továbbá a munkavállalók felelősségvállalási nyilatkozatot írnak alá, melyben elismerik a szabályzat és ütemterv megismerését a részvételre vonatkozóan.

A szabályzatban rögzíteni szükséges a program célját (csapatépítés); hogy munkaidőben, vagy munkaidőn kívül kerül megszervezésre; kötelező, vagy önkéntes a részvétel; az étkezések és egyéb költségek biztosításának módját; a magatartási és biztonsági előírásokat és a munkavállalói felelősségkorlátozó nyilatkozatokat. Utóbbiak kimondhatják, hogy:

• a munkáltató nem felel a biztonsági és magatartási szabályok megsértése esetén;
• alkoholfogyasztás kizárólag a munkavállaló saját felelősségére lehetséges (akár abban az esetben is, ha alkoholfogyasztás lehetőségét a munkáltató biztosítja);
• a munkáltató nem felel a szabadidőben történő eseményekért.

A programok esetleges kötelezővé tétele során a munkáltatónak tiszteletben kell tartania a munkavállalók személyiségi jogait, és emberi méltóságát. Extrém sportok végzésének kötelezővé tétele egyáltalán nem javasolt.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben egy program munkaidőn kívül történik, de a részvétel kötelező, abban az esetben már annak időtartama munkaidőnek minősül!

Az ütemterv biztosítja a szabadidős és munkaviszonnyal összefüggésben történő programok határozott elkülönítését.

A fenti dokumentáció előzetes elkészítése számos körülmény pontos bizonyítását teszi lehetővé egy későbbi esetleges kártérítési perben. A bíróság az összes körülmény figyelembevételével hozza meg döntését, ezért a dokumentáció elkészítése során javasolt jogi tanácsadás igénybevétele annak érdekében, hogy a munkáltató tisztában legyen azzal, mely programok, események tekintetében számolhat kárigénnyel.

Dr. Gyöngy Rita / Harglaw