Az aláírt szerződés megtámadása tévedésre hivatkozva

Optimális esetben a szerződő felek írásba foglalják a szerződéses akaratukat. Egy jó szerződés mindkét fél érdekeit egyenlő mértékben védi, és igyekszik rendezni valamennyi előre látható körülmény megfelelő kezelését.

Mi történik akkor, ha úgy történik meg az aláírás, hogy valamely lényeges körülmény tekintetében az egyik, vagy esetleg az összes fél tévedésben van?

A tévedés a szerződési akarat olyan hibája, mely a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében a szerződés megtámadását teszi lehetővé. A megtámadásra az jogosult, aki a tévedés miatt sérelmet szenvedett, vagy más jogi érdeke fűződik a sikeres megtámadáshoz.

A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Érvénytelen szerződésre pedig fő szabály szerint jogosultságot alapítani, és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján alkalmazza. A szerződés érvénytelenségének megállapítását követően a feleknek úgy kell elszámolnia egymással, hogy az eredeti állapotot a lehető legjobban helyreállítsák. Felmerülhet az érvénytelen szerződéssel szerzett jogtalan gazdagodás és akár az azzal okozott kár megtérítésének kérdése is. Ezen aspektusok részletes ismertetése meghaladja jelen cikk kereteit.

A szerződés megtámadása tévedés jogcímén olyan lényeges körülményre tekintettel lehetséges, mely már a szerződés aláírásakor fennállt, azonban a sérelmet szenvedett fél arról csak később szerzett tudomást.

Mi minősül lényeges körülménynek? Ez az eset konkrét körülményeiből állapítható csak meg egyértelműen, de általánosságban kijelenthető, hogy lényeges a körülmény, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

Fontos a különbségtétel a megtévesztés és a tévedés között. Mindkét esetben legalább az egyik aláíró fél tévedésben van a szerződéskötéskor.

Tévedés: a szerződés megtámadásához az szükséges, hogy a sérelmet szenvedett fél lényeges körülményben fennálló tévedését a másik fél okozza, vagy azt legalább felismerhesse. Másik esete a tévedésnek, amikor mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben tette meg szerződéses nyilatkozatát – ebben az esetben bármelyik fél megtámadhatja a szerződést.

A tévedés tényállásánál igen fontos kitétel, hogy nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

Megtévesztés: Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. Mivel a megtévesztés a megtévesztő részéről szándékos magatartást feltételez, a másik (megtévesztett) fél esetleges gondatlansága, önhibája nem akadálya a megtámadásnak. A megtévesztő fél tehát nem hivatkozhat arra, hogy a másik fél kellő gondosság mellett felismerhette volna a valós helyzetet. A megtévesztés akkor is alap a megtámadásra, ha a megtévesztés harmadik személy (tehát a szerződést nem aláíró személy) részéről történt, és erről az aláíró másik fél tudott.

Fentiekből következik az is, hogy részleges érvénytelenség is előfordulhat (tehát ebben az esetben csak bizonyos rendelkezések válnak érvénytelenné, nem az egész szerződés). Az egész szerződés érvénytelenségét az okozza, ha az érvénytelen rész nélkül az egész szerződést sem kötötte volna meg a sérelmet szenvedett fél.

Ahogy korábban írtuk, a tévedést a sérelmet szenvedett fél a szerződés aláírását követően észleli. Ezáltal jogosan merül fel a kérdés, mikor, hogyan lehet megtámadni a szerződést?

A szerződés megtámadására szigorú határidők vonatkoznak: a megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül (ez kvázi „elévülési idő”) a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható.

Mi történik akkor, ha a szerződés aláírását követő egy éven túl jut csak a sérelmet szenvedett fél tudomására, hogy tévedésben volt? Erre az esetre a Ptk. az elévülés nyugvásának jogintézményét rendeli alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy bár a szerződés aláírásától számított egy év eltelt, ha a fél ezt követően veszi észre, hogy tévedésben volt, a megtámadási jogát a Ptk. 6:24. § (2) bekezdése értelmében a felismerést követő 3 hónapon belül még gyakorolhatja.

A szerződés megtámadását javasolt (de nem kötelező) először a másik féllel (írásban, tértivevényes levéllel) közölni úgy, hogy a megtámadás eredménytelensége esetén még legyen idő a bíróság előtti megtámadásra is az előírt egyéves (három hónapos) időtartamon belül.

A másik féllel való előzetes kommunikáció a költséges és időigényes peres eljárás elkerülése érdekében hasznos, ugyanis a szerződés érvénytelenségét a szerződő felek utólag sok esetben ki tudják küszöbölni.

 

Dr. Gyöngy Rita / Harglaw

Legutóbbi BLOG bejegyzések

Okirati formák

Okirati formák Amikor szerződés kifejezést halljuk, olvassuk, szinte minden ember rögtön fizikai valóságában megjelenő, írásba foglalt papír alapú okiratra gondol, ami nem csoda hiszen a

Részletek »