Halasztó hatály elrendelése, mint azonnali jogvédelem a közigazgatási perekben

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (6) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtása általában nem bír halasztó hatállyal a közigazgatási cselekmény hatályosulására (végrehajtására). Ez azt jelenti, hogy például egy másodfokú (fellebbezést követő) közigazgatási hatósági határozat annak keresettel történő megtámadása esetén is végrehajtható, tehát a perindítás ellenére a megállapított fizetési kötelezettséget az eljárás alá vontnak teljesítenie kell.

 

Egyes esetekben az eljárás alá vontnak méltányolható jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy a közigazgatási tevékenységet (vagy annak eredményét) a közigazgatási per jogerős befejezéséig elhalassza.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelem lehetőségét a Kp. 50. § tartalmazza:

„Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.

 

Azonnali jogvédelem keretében kérhető

  1. a) a halasztó hatály elrendelése,
  2. b) a halasztó hatály feloldása,
  3. c) ideiglenes intézkedés, illetve
  4. d) előzetes bizonyítás elrendelése.”

 

A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye. Emiatt kiemelten fontos, hogy a kérelmet már elsőre elbírálásra alkalmas módon, megfelelően alátámasztva nyújtsa be a kérelmező:

A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell megvalósulnia (konjunktívak), bármelyik hiánya esetén a kérelem nem bírálható el pozitívan.

A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell, ami azt jelenti, hogy önmagában a jogsértés, vagy hátrány bekövetkezésének állítása nem elegendő.

A halasztó hatály elrendelése, mint azonnali jogvédelem, a közigazgatási per alapját képező közigazgatási cselekmény végrehajtásának felfüggesztését is magában foglalja. Emiatt, amennyiben az azonnali jogvédelem iránti kérelem a közigazgatási cselekmény végrehajtását érinti, a kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet haladéktalanul értesíteni kell, ne hajtsa végre a vitatott közigazgatási cselekményt a kérelem elbírálását megelőzően.

A joggyakorlatban elvi éllel lett meghatározva, hogy a bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásakor az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. Emiatt célszerű ezen szemléletmódon végig haladva bemutatni a kérelmezőt, és esetleg a kérelmezőn keresztül további személyeket befolyásoló tényezőket, kiemelve, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása miként tekinthető aránytalanul hátrányosnak ezen érintettekre nézve.

A halasztó hatály elrendelésének jelentéséből ered az a bírói gyakorlatban is deklarált tény, hogy kizárólag a valamilyen kötelezést tartalmazó határozatok esetében van lehetőség a halasztó hatály elrendelésére. A bíróság a kérelemben foglaltak alapján saját belátása szerint akár részleges, vagy teljes halasztó hatály elrendelésére is jogosult.

 

Dr. Gyöngy Rita

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda

Legutóbbi BLOG bejegyzések