Gazdasági bűncselekmények az üzleti életben, különös tekintettel a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztására
- ravaszbalazs
- június 5, 2019
- 6:10 du.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XLI. fejezet tartalmazza azon bűncselekményeket, amelyek az üzleti életben is előfordulhatnak, mégis ritkán fordul elő alkalmazásuk, annak ellenére, hogy ezen bűncselekmények közvádra üldözendőek, tehát észlelés esetén az ügyészségnek hivatalból eljárást kell indítania.
Jelen cikk témája nem is valamennyi gazdasági bűncselekményt kívánja feldolgozni, hanem a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény bemutatására irányul.
A Btk. 409. § szerinti bűntett azokra az esetekre vonatkozik elsősorban, amikor az ügyvezetés tagja közreműködik abban, hogy egy cég a székhelyén nem lelhető fel, a cégjegyzékben olyan ügyvezető bejegyzésére kerüljön sor, akinek lakóhelye ismeretlen vagy olyan tulajdonosok bejegyzésére kerüljön sor, amelyek tulajdonosok lakóhelye ismeretlen.
A cél a cégnyilvánosság biztosítása és a gazdasági rend megőrzése.
A tényállást az is megvalósítja, ha valaki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő.
Utóbbi azért kiemelendő, mert gyakran előfordul, hogy a cég székhelyet vagy egyéb adatát módosítja, azonban a bejelentésre nem kerül sor az illetékes törvényszék cégbírósága részére. A kapcsolódó kommentárok is kiemelik a társasági szerződés módosításának 30 napos bejelentési határidejét (a bejelentési kötelezettséget jogszabály, a Ctv. írja elő), amelynek elmulasztása megvalósítja a tényállást.
Annak ellenére, hogy a gyakorlatban ezen mulasztás esetén az ügyészség nem kezdeményezi büntető eljárás lefolytatását (amely álláspontunk szerint a bűncselekmény társadalomra történő veszélyességének alacsony fokára vezethető vissza), illetve a cégbíróság nem tesz feljelentést a mulasztás pótlása esetén, amely alapján az ügyészség tudomást szerezne a mulasztásról, érdemes ismerni a kapcsolódó szabályt és a céghez kapcsolódó módosításokról határidőben tájékoztatni az illetékes cégbíróságot.
Dr. Szőke István / Harglaw
Legutóbbi BLOG bejegyzések

A Ptk. Harmadik könyvét érintő módosításokról
A Ptk. Harmadik könyvét érintő módosításokról március 1. napjával a jogalkotó a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: ’Ptk.’) több rendelkezését is módosítja.

A támogatási perek alapvető gyakorlati kérdései – friss szakmai publikáció
A támogatási perek alapvető gyakorlati kérdései – friss szakmai publikáció A támogatási jogviták egyre gyakrabban jelennek meg a bírósági gyakorlatban, különösen az európai uniós forrásokhoz

Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről?
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről? A készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban jellemzően egyre több jogvita merül fel a munkavállalók és munkáltatók között annak megítéléséről, hogy valójában