ESG: Útmutató a Fenntartható Vállalkozások Jövőjéhez az EU Szabályozási Keretrendszerében

Az ESG szempontok az Európai Unió fenntarthatósági stratégiájának egyik alapvető pillére. Ez a keretrendszer olyan előírásokat és ajánlásokat tartalmaz, amelyek célja, hogy a vállalkozások működése a fenntarthatósági elvekkel összhangban valósuljon meg. Az ESG fontos szerepet játszik a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság és a vállalatok átlátható irányításának előmozdításában. Jelen cikkünkben azt igyekszünk körül járni, hogy milyen teendői lehetnek egy vállalkozásnak ebben a keretrendszerben.

Bár az ESG kifejezést sokszor halljuk, de tudjuk-e, hogy mit is jelent valójában ez a mozaikszó?

Környezeti tényezők (Environmental): A vállalatoknak jelenteniük kell a környezetvédelmi hatásaikról, ideértve a szén-dioxid-kibocsátást, az energiafelhasználást, a vízhasználatot és a hulladékgazdálkodást.
Társadalmi tényezők (Social): A vállalatoknak értékelniük kell, hogyan kezelik a munkahelyi egyenlőséget, a dolgozók jogait, az emberi jogokat és a közösségi kapcsolatokat.
Irányítási tényezők (Governance): A cégek kötelesek bemutatni vállalatirányítási struktúrájukat, beleértve a vezetőség összetételét, a korrupció és etikai kérdések kezelését, valamint a részvényesek jogainak védelmét.

Melyek is ezek a célok és miért fontos az ESG?

Fenntarthatóság előmozdítása: azaz célja a vállalatok működésének környezeti hatásait csökkenteni, a társadalmi felelősségvállalást növelni, valamint az átláthatóságot és etikus vállalatirányítást biztosítani.
Átláthatóság növelése: a vállalatoknak jelentési kötelezettségeik vannak a fenntarthatóságról és az ESG teljesítményükről. Ezáltal a befektetők, fogyasztók és szabályozó hatóságok átfogó képet kaphatnak a cégek fenntarthatósági erőfeszítéseiről.
Felelős befektetések ösztönzése: a pénzügyi piacok és a befektetők számára a fenntartható befektetések ösztönzése, támogatva a környezetbarát és társadalmilag felelős üzleti gyakorlatokat.

Az ESG-szabályozás nem egyetlen különálló rendelet, hanem több uniós irányelvből, rendeletből és szabályozási keretből áll össze, amelyek együttesen alkotják az ESG keretrendszert. Ezek a szabályok az EU fenntarthatósági célkitűzéseit támogatják, és több területet érintenek, mint például a vállalatok átláthatóságát, a fenntartható finanszírozást és a környezeti célok elérését.

Az ESG-szabályozáshoz tartozik többek között a Társasági fenntarthatósági jelentési irányelv (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive), amely felváltotta a korábbi nem pénzügyi jelentésekről szóló irányelvet (NFRD – Non-Financial Reporting Directive), a Fenntartható finanszírozásról szóló rendelet (SFDR – Sustainable Finance Disclosure Regulation), amely az EU pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozása, vagy az EU Taxonómia-rendelete (EU Taxonomy Regulation).

Hazánkban 2023 év végén fogadta el az Országgyűlés a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényt, amely 2024. január 1. napján lépett hatályba.

A jogszabály személyi hatálya kiterjed arra a Magyarország területén székhellyel rendelkező:

közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;
- az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;
- az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

végezetül, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra.

A jogszabály meghatározza a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségének részleteit, amelyet a teljesség igénye nélkül az alábbiak szerint sorolhatunk fel:

kockázatkezelési rendszer létrehozása
- a vállalkozásnak ki kell alakítania egy olyan rendszert, amely képes azonosítani, értékelni és kezelni a fenntarthatósági szempontból releváns kockázatokat;
- a kockázatkezelési rendszernek integráltan kell működnie, biztosítva, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatok figyelembevételével hoznak üzleti döntéseket.

a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása
- a vállalkozás köteles egyértelmű belső felelősségvállalási stratégiát kidolgozni, amely meghatározza az ESG-célok elérésére irányuló prioritásokat és felelősségi köröket;
- a rendszernek biztosítania kell a belső folyamatok átláthatóságát és a vállalati értékek összhangját a fenntarthatósági célokkal.

a rendszeres kockázatelemzések elvégzése
- a vállalkozásoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk működésüket, hogy azonosítsák a tevékenységükből fakadó fenntarthatósági kockázatokat.
- ez magában foglalja a közvetlen és közvetett hatások elemzését, például az ellátási láncra vagy a helyi közösségekre gyakorolt hatásokat.

a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása
- a vállalkozásoknak meg kell határozniuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel megelőzhetők vagy korrigálhatók a fenntarthatósági kockázatok.
- ezek az intézkedések kiterjednek a vállalkozás saját tevékenységére, valamint a közvetlen szállítói kapcsolatok kezelésére.

az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
- a jogszabály előírja, hogy a vállalkozás köteles rendszeresen adatokat szolgáltatni fenntarthatósági teljesítményéről.
- az ESG-jelentéseknek tartalmazniuk kell a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási mutatókat, mint a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat

a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében
- a vállalkozások kötelesek nyilatkozatokat kérni közvetlen szállítóiktól a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatban.
- a nyilatkoztatás célja, hogy biztosítsák a szállítók megfelelését az ESG-elvárásoknak és feltárják az esetleges kockázatokat.

Ezen kötelezettségek arra irányulnak, hogy a vállalkozások átláthatóan és proaktívan kezeljék a fenntarthatósági kihívásokat, valamint biztosítsák, hogy az ESG-szempontok integráltan jelenjenek meg az üzleti döntéshozatalban és az ellátási láncban. Ezek a lépések hozzájárulnak a fenntartható gazdasági működéshez és a társadalmi felelősségvállaláshoz. Fontos, hogy a fenti kötelezettségek teljesítés során mindig figyelemmel kell lenni a jogszabály alapelveire és azokat szem előtt tartva kell eljárni.

Az ESG-keretrendszer szabályozásai átfogó módon célozzák meg a fenntarthatósági célokat, és az érintett vállalatok számára egyértelmű kötelezettségeket írnak elő. Az EU folyamatosan bővíti és szigorítja a keretrendszert, hogy hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez, a társadalmi felelősségvállaláshoz és a vállalatok átláthatóságához. A vállalkozások számára az ESG-megfelelés nemcsak jogi kötelezettség, hanem egyben lehetőség is versenyképességük és hírnevük erősítésére.

Bár az ESG-megfelelés kihívást jelenthet, a hosszú távú előnyök – mint a versenyképesség növelése, a befektetői bizalom erősítése és a szabályozási megfelelés biztosítása – jelentősen hozzájárulhatnak a vállalkozás sikeréhez.

dr. Kovács Gábor Hunor

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda

Legutóbbi BLOG bejegyzések