A Pmt. fentebb hivatkozott rendelkezése konkrétan meghatározza, hogy mely esetekben ki tekinthető tényleges tulajdonosnak, illetve kit kell annak vélelmezni. E helyütt ezt részletesebben nem kívánjuk kifejteni, mivel a törvény részletesen tartalmazza a feltételeket.

A Kbt. fentebb már hivatkozásra kerülő rendelkezése nem segít egyértelműen eligazodni a kérdésben, hiszen akként rendelkezik, hogy a kizárást az eredményezi, amennyiben a Pmt. szerinti tényleges tulajdonost nem képes megnevezni az ajánlattevő. Ez akár azt is jelenthetné, hogy tényleges tulajdonos hiányában az ajánlattevő részt sem tud venni a közbeszerzési eljárásban, mivel automatikus kizárását eredményezné.

A további értelmezéshez érdemes lehet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. Korm. rendelet) idevonatkozó rendelkezéseit is megvizsgálni. E szerint ha az ajánlattevőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

Mindezeken felül a Közbeszerzési Hatóság és a Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős szakterülete is azon állásponton helyezkedik el útmutatójában, hogy a tényleges tulajdonos nem léte nem járhat a közbeszerzési eljárásokból való kizárással, csak az, ha a tényleges tulajdonos személyét a gazdasági szereplő nem hajlandó felfedni.

A fentieknek megfelelően – most már a gyakorlatot vizsgálva – az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) kötelezően alkalmazandó formanyomtatványai között szereplő „Nyilatkozat Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében” is akként került összeállításra, hogy a nyilatkozatban kétféle lehetőségük közül van módja ajánlattevőnek választania: egyik esetben megadja a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosra vonatkozó információkat, míg a másik esetben akként nyilatkozik, hogy szervezetnél a Pmt. 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nincs.

Összefoglalva tehát azon tény, hogy valamely ajánlattevő a Pmt. meghatározása szerinti tényleges tulajdonossal nem bír, még nem jelenti az automatikus kizárását az eljárásból. Relevanciája akkor lesz, amikor tényleges tulajdonossal bír, mégsem hajlandó a szükséges információkat szolgáltatni. Itt jegyezzük meg a végén, hogy a cégkivonatból ellenőrizhető sok esetben a tényleges tulajdonos kiléte, így ha Ajánlatkérő azt tapasztalja, hogy az ajánlattevő tényleges tulajdonossal bír, ehhez képest akként nyilatkozik, hogy nincs tényleges tulajdonosa, akkor hiánypótlás keretében kérheti Ajánlatkérő, hogy ajánlattevő fedje fel a tényleges tulajdonos kilétét. Ha ennek nem tesz eleget, akkor már megállapítható a Kbt.-ben foglalt kizáró ok.

Dr. Horváth Balázs András

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda