Módosul a Ptk.!
- Turi Dániel
- szeptember 5, 2023
- 1:01 du.
A Ptk. 2013-as elfogadása és 2014-ben történt hatálybalépése óta több alkalommal módosult, hol csak részletszabályok pontosítására került sor, hol egy rész teljes újrakodifikálására (lásd: Az új építményi jog szabályainak, a zálogjog módosulására vonatkozó szabályoknak és a leválás új jogintézményének az ismertetése – I. és II. rész).
Idén ismételten módosították a Ptk-t.
2023. június 24. óta új fogalom a Ptk-ban: az építményi jogi
A jogalkotói indokolás szerint a dologi jog körébe tartozó építményi jog bevezetésének célja, hogy a még nem épült ingatlanok is hitelezhetővé váljanak, az ilyen jog a tulajdoni lapon feltüntetésre kerüljön, így érdekeltebbé téve a hitelintézeteket a finanszírozásban.
Az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére.
Az építményi jog átruházható és jogutódlás tárgya lehet.
Az építményi jog határozott időre alapítható, de legfeljebb 50 évre, azzal, hogy akkor is megszűnik, ha 15 éven keresztül nem gyakorolják. A szerződést írásba kell foglalni.
A cél a piac támogatása, így fogyasztó építményi jogot a saját tulajdonát képező ingatlanon nem szerezhet.
2024. január 1. napjától: Leválás, a szétválás új formája
Jövőre egy új jogintézmény bevezetésére kerül sor. Ez lesz az úgynevezett leválás.
A leválás a szétválás és azon belül is a kiválásnak lesz egy alfaja. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. A leválás ehhez képest annyiban más, hogy a kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz (leválás).
A fentieknek megfelelően, tehát a fennmaradó jogi személy tagjai változatlanok és új tag kizárólag a fennmaradó jogi személyhez csatlakozható.
Leválás során a jogelőd jogi személy vagyonából leválasztott, önálló jogi személybe rendezett és ekként bejegyzett vagyontömeg tulajdonosává nem a jogelőd jogi személy tagjai, hanem maga a jogi személy válik, amely azt e formájában továbbműködteti vagy értékesíti.
Az első bekezdésben említett hivatkozások:
- https://harglaw.com/2023/07/25/epitmenyi-jog-zalogjog-jogintezmeny/
- https://harglaw.com/2023/07/25/uj-epitmenyi-jog-zalogjog-uj-jogintezmenyek/ .
Dr. Szőke István
Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda
Legutóbbi BLOG bejegyzések
A káronszerzés tilalmáról
A káronszerzés tilalmáról A hétköznapokban találkozhatunk azzal az elterjedt közvélekedéssel, hogy ha valakit jelentős kár ér, elveszíti egy végtagját például, akkor olyan kiemelkedően magas összegű
A jog és mesterséges intelligencia kapcsolata
A jog és mesterséges intelligencia kapcsolata A jog és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolata egyre fontosabbá válik a technológiai fejlődéssel. Az MI alkalmazások jogi kérdéseket
ESG tanúsítvány, mint különleges teljesítési feltétel a közbeszerzési szerződések során
ESG tanúsítvány, mint különleges teljesítési feltétel a közbeszerzési szerződések során A környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok megjelenése, valamint azok kötelező alkalmazására való törekvés már egy ideje