A jogszerűtlenül felhasználandó biztosíték esete
- Kurucz Lilla
- október 17, 2025
- 10:23 de.
Kivitelezési szerződés esetén rendszerint teljesítési, illetve jólteljesítési biztosíték előírására kerül sor (általában bankgarancia vagy befizetés útján) a teljesítés (kivitelezés) biztosítása és Megrendelő érdekeinek védelme érdekében.
A jogszabályok erre nem határoznak meg konkrét mértéket általános esetben, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint a túlzott mértékű biztosítékot a bíróság később mérsékelheti.
Speciális szabály a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint, hogy a biztosíték mértéke legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás (tehát a nettó összeg) 5%-a lehet.
A fenti rendelkezések egyértelműen a Megrendelőt védik.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy a Vállalkozó szerint a biztosíték összege nem illeti meg Megrendelőt (például álláspontja szerint nem teljesített hibásan vagy a kért feladat nem tartozik a jótállás körébe). A biztosítékok jellemzője, hogy a biztosítékot rendelkezésre bocsátó bank nem vizsgálja és nem is vizsgálhatja, hogy a Megrendelőtől érkező kifizetési igény meglapozott vagy sem. Jogszerűtlen lehívás esetén természetesen a Vállalkozó jogi úton követelheti Megrendelőtől az összeg visszafizetését, azonban ez hosszadalmas és költséges eljárás.
A fenti problémára jelenthet megoldás az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (TSZSZ törvény), amely lehetővé teszi a Megrendelő kifizetésének felfüggesztését.
A TSZSZ törvény szerint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között.
Ha a Vállalkozó szerint például a bankgarancia vagy a befizetett biztosíték felhasználása nem lenne jogszerű, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettsége érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kérheti azzal, hogy
- a biztosítékot nyújtó személyt (kezes, bank, stb.) erről értesíti, és egyben gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettséget keletkeztető jogviszony időbeli hatályának meghosszabbításáról;
- a mellékkötelezett (kezes, bank, stb.) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvélemény-kivonatának közléséig a Ptk. szerinti kötelezetti késedelembe nem esik.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szerződés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése – adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a biztosítékot nyújtó személy (kezes, bank, stb.) részére megküldi a szakértői vélemény kivonatát.
Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye alapján a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt, a bank Megrendelő felé fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a kezes a Vállalkozó helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.
Ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye alapján a mellékkötelezettség érvényesítése csak részben indokolt a bank, illetve a kezes csak ebben a részben teljesíti kötelezettségét.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye alapján a Ptk. teljesítés megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók a bank, illetve kezes által.
Fontos szabály a Vállalkozók védelme érdekében, hogy semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz, tehát Megrendelő nem zárhatja el a szerződésben sem Vállalkozót az eljárás alkalmazásától.
A fentiek alapján amennyiben Vállalkozóként felmerül, hogy a Megrendelő a biztosítékot jogszerűtlenül venné igényben, mindenképpen javasolt a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezése. Fontos, hogy az eljárás kezdeményezésére megfelelő időben, az adott biztosíték érvényesítése, illetve lehívása előtt kerüljön sor, mert utólag, tehát például miután a bank a bankgaranciát megfizette a Megrendelő részére, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vélemény alapján is csak peres eljárás keretében lehet visszakövetelni az összeget.
Dr. Szőke István LL. M.
Legutóbbi BLOG bejegyzések
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről?
Mikor beszélhetünk készenléti jellegű munkavégzésről? A készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban jellemzően egyre több jogvita merül fel a munkavállalók és munkáltatók között annak megítéléséről, hogy valójában
A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről
A végrehajtás során lefoglalt ingóság megőrzéséről A vonatkozó szabályok látszólag garantálják, hogy a végrehajtás során lefoglalt ingóságokból, adós teljesítésének hiányában, a végrehajtást kérő kielégítést nyerjen.
Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása
Szabálytalansági eljárásokat követő adóvégrehajtási eljárás megakadályozása A támogatási pereket – amelyek tipikusan GINOP, GINOP PLUSZ, KAP pályázatokon alapulnak – jellemzően szabálytalansági eljárás előzi meg, amely