A jogszerűtlenül felhasználandó biztosíték esete

Kivitelezési szerződés esetén rendszerint teljesítési, illetve jólteljesítési biztosíték előírására kerül sor (általában bankgarancia vagy befizetés útján) a teljesítés (kivitelezés) biztosítása és Megrendelő érdekeinek védelme érdekében.

A jogszabályok erre nem határoznak meg konkrét mértéket általános esetben, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint a túlzott mértékű biztosítékot a bíróság később mérsékelheti.

Speciális szabály a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint, hogy a biztosíték mértéke legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás (tehát a nettó összeg) 5%-a lehet.

A fenti rendelkezések egyértelműen a Megrendelőt védik.

Ugyanakkor előfordulhat, hogy a Vállalkozó szerint a biztosíték összege nem illeti meg Megrendelőt (például álláspontja szerint nem teljesített hibásan vagy a kért feladat nem tartozik a jótállás körébe). A biztosítékok jellemzője, hogy a biztosítékot rendelkezésre bocsátó bank nem vizsgálja és nem is vizsgálhatja, hogy a Megrendelőtől érkező kifizetési igény meglapozott vagy sem. Jogszerűtlen lehívás esetén természetesen a Vállalkozó jogi úton követelheti Megrendelőtől az összeg visszafizetését, azonban ez hosszadalmas és költséges eljárás.

A fenti problémára jelenthet megoldás az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (TSZSZ törvény), amely lehetővé teszi a Megrendelő kifizetésének felfüggesztését.

A TSZSZ törvény szerint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között.

Ha a Vállalkozó szerint például a bankgarancia vagy a befizetett biztosíték felhasználása nem lenne jogszerű, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettsége érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kérheti azzal, hogy

a biztosítékot nyújtó személyt (kezes, bank, stb.) erről értesíti, és egyben gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettséget keletkeztető jogviszony időbeli hatályának meghosszabbításáról;
a mellékkötelezett (kezes, bank, stb.) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvélemény-kivonatának közléséig a Ptk. szerinti kötelezetti késedelembe nem esik.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szerződés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése – adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a biztosítékot nyújtó személy (kezes, bank, stb.) részére megküldi a szakértői vélemény kivonatát.

Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye alapján a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt, a bank Megrendelő felé fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a kezes a Vállalkozó helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

Ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye alapján a mellékkötelezettség érvényesítése csak részben indokolt a bank, illetve a kezes csak ebben a részben teljesíti kötelezettségét.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye alapján a Ptk. teljesítés megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók a bank, illetve kezes által.

Fontos szabály a Vállalkozók védelme érdekében, hogy semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz, tehát Megrendelő nem zárhatja el a szerződésben sem Vállalkozót az eljárás alkalmazásától.

A fentiek alapján amennyiben Vállalkozóként felmerül, hogy a Megrendelő a biztosítékot jogszerűtlenül venné igényben, mindenképpen javasolt a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezése. Fontos, hogy az eljárás kezdeményezésére megfelelő időben, az adott biztosíték érvényesítése, illetve lehívása előtt kerüljön sor, mert utólag, tehát például miután a bank a bankgaranciát megfizette a Megrendelő részére, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vélemény alapján is csak peres eljárás keretében lehet visszakövetelni az összeget.

Dr. Szőke István LL. M.

Legutóbbi BLOG bejegyzések