A szakirodalom szerint a kontraktuális felelősség tényálláselemei a szerződésszegés, mint károkozó magatartás, a kár beállta, valamint a szerződésszegés és a kár közötti ok-okozati összefüggés, amelyet a főszabály szerint károsultnak kell bizonyítania, hiszen az az ő érdeke, hogy a bíróság azt valósnak fogadja el. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy szerződésszegés bizonyítása eltérő lehet annak fényében, hogy eredménykötelemről, avagy gondossági kötelemről van szó az adott konkrét esetben. Amíg az eredménykötelem esetén, az eredmény elmaradását kell bizonyítania a károsultnak, addig gondossági kötelem esetén azt szükséges, hogy a kötelezett nem a kellő gondossággal járt el.

A Ptk. miniszteri indoklása több helyen utal a Bécsi Vételi Egyezményre, amelynek gyakorlatában az ok-okozati összefüggés ténybeli okozatosságot jelent, vagyis elegendőnek tartja, ha az okozatosság a conditio sine qua non elve alapján fennáll, tehát minden szerződésszegés okozatosnak tekintendő, amely nélkül a kár nem következett volna be. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor, továbbra is minden esetben egyedileg vizsgálandó az okozatosság kérdése és fennállásának bizonyításához nem mindig elegendő az, ha a kár a szerződésszegés nélkül be sem következett volna.

A hatályos Ptk. fogalmi rendszerében a kár vagyoni kárként jelenik meg, amelynek elemeiként a 6:522. § (2) bekezdése a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, illetve a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket jelöli meg.

A hatályos polgári törvénykönyvünk, ellentétben a régi Ptk.-val a szerződésszegésért való felelősséget a felróhatóságról objektív alapra helyezte (Ptk. 6:142. §), ugyanakkor kimentési feltételek is meghatározásra kerültek. A szigorítás okaként, a polgári törvénykönyvről szóló indoklásban a jogalkotó többek között azt jelölte meg, hogy a kontraktuális felelősség esetében a károkozást megelőzően fennáll egy relatív szerkezetű jogviszony a felek között, mégpedig a szerződés, amely meghatározza a felek egymással szembeni jogait és kötelezettségeit. Itt a károkozó magatartás egy önként, tudatosan, átgondoltan vállalt szerződéses kötelezettség megszegése jelenik meg.

A Ptk. 6:142. § sorolja fel a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesülés eseteit. Hangsúlyozzuk, hogy ezen feltéteknek konjunktívan, együttesen kell fennállniuk annak érdekében, hogy a kötelezett mentesüljön a felelősség alól, és a feltételek együttes fennállásának bizonyítása is a kötelezettet terheli. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy az, hogy a kimentés alapjául szolgáló tények és körülmények fennállása eleget tesz-e a kimentési feltételekben foglaltaknak a bíróig mérgelés körébe esik.

A fent említett kimentési okok tehát a következőek, azaz mentesülhet a felelősség alól a kötelezett, ha bizonyítja, hogy:

• a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső;
• a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és;
• nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Az első feltétel tehát a felelősség alóli mentesüléshez, hogy a károkozó körülmény a szerződésszegő fél ellenőrzési körén kívül merüljön fel.

A polgári törvénykönyv indoklása szerint ellenőrzési körön kívüli, azaz a szerződésszegő fél által nem befolyásolható az a körülmény, amelyre a fél nem képes hatást gyakorolni. A fél ellenőrzési körén kívülinek tekinthetőek tehát a természeti katasztrófák, bizonyos politikai-társadalmi események (közlekedési útvonal lezárása, háború), de ide sorolhatók állami intézkedések is, mint például különböző behozatali-kiviteli tilalmak, vagy embargó, de akár a radikális piaci változások is, mint drasztikus árrobbanás, fizetés pénznemének rendkívüli meggyengülése.

Bár a konkrét esetet mindig a bíróságnak egyedileg kell vizsgálnia és az eset összes körülményeit mérlegelve kell állást foglalnia, rendszerint a fél ellenőrzési körébe tartozik az alkalmazottainak a magatartása, a saját üzemi rend szervezési vagy egyéb zavara, a piaci beszerzési nehézségek és ehhez hasonlatos esetek.

A kimentés második feltétele, hogy a szerződésszegő fél számára a saját ellenőrzési körén kívül felmerülő körülmény a szerződéskötés idején objektíve ne legyen előre látható. A szakirodalom megjegyzi, hogy a javaslat a teljesítési akadály-t említi, tehát nem a kárkövetkezményre vonatkozik a kimentési feltétel körében taglalt előreláthatóság. A második feltétel teljesüléséhez tehát szükséges egyrészt, hogy a konkrét szerződésszegő kötelezett nem látta, nem láthatta előre a nem szerződésszerű állapot bekövetkeztének okát, másrészt, hogy egy ideális, gondosan, észszerűen eljáró személy, ha a szerződésszegő kötelezett helyében járt volna el sem látta, vagy láthatta volna előre azt. A károkozás valószínűsíthetően nem lesz kimenthető azonban, ha a konkrét kötelezett különös szaktudása okán előre látta, vagy előre láthatta volna e körülményt.

A harmadik feltétele a kimentésnek, hogy nem volt elvárható, hogy a fél a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje, vagy annak kárkövetkezményeit elhárítsa. Kiemelendő, hogy míg az akadály előreláthatóságát a szerződéskötés időpontjában szükséges vizsgálni, addig ezen harmadik konjunktív feltétel a szerződésszegés időpontjában vizsgálandó. A szakirodalom szerint e tényálláselemből levonható az a következtetés, hogy a jogalkotó elvárja a kötelezett aktív, tevőleges kármegelőző, kárelhárító magatartását, feltéve, hogy ennek reális lehetősége volt. Azt is kiemeli a szakirodalom, hogy a vagy kötőszó használata valójában nem vagylagosságot, hanem együttességet jelent.

A fenti kimentési okok nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha a kötelezett eleve késedelembe esett és a késedelem időpontjában következik be valamely ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és el nem hárítható körülmény, hiszen ennek következményeit eleve megelőzhette volna azzal, ha időben teljesít.

dr. Kovács Gábor Hunor

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda