ESG tanúsítvány, mint különleges teljesítési feltétel a közbeszerzési szerződések során
- Turi Dániel
- április 4, 2024
- 6:58 du.
A környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok megjelenése, valamint azok kötelező alkalmazására való törekvés már egy ideje a nemzetközi jogalkotás célja. Ennek egyik szegmensét jelenti a gazdálkodó szervezetek fenntartható módon történő irányítása és működtetése, amelyet az Európai Unió is szabályozni kíván.
Az Európai Unió kötelező érvénnyel bevezette a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG szempontrendszert, lehetővé téve azt, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás tekintetében objektíven is vizsgálható legyen.
De mi is az az ESG? Az ESG rövidítés a következő angol kifejezések kezdőbetűiből tevődik össze: Environmental (környezetvédelmi), Social (társadalmi) és Governance (vezetési és irányítási). E három aspektus figyelembevételével szükséges a gazdálkodó szervezeteknek jelentést készíteni és tenni.
A 2022/2464/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Corporate Sustainability Reporting, rövidítése: CSRD) célja a koherens vállalati fenntarthatósági beszámolási (jelentéstételi) követelmények biztosítása. A szabályozás alapján minden nagyvállalatra és (szabályozott piacon jegyzett) kis- és középvállalkozásra vonatkozik az előírás, miszerint beszámolót kell készíteniük az ESG, azaz a fenntarthatósági tényezőkkel kapcsolatos ügyekről. Az irányelv lépcsőzetesen lép hatályba, először 2024. január 1. napjától vagy az azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni.
A hazai jogba a nemzeti ESG-keretrendszerről szóló törvény (a továbbiakban: ESG törvény) ültette át ezen szabályokat, melynek rendelkezései szintén CSRD irányelvhez hasonlóan lépcsőzetesen fognak hatályba lépni.
Az ESG törvény X. fejezetében külön rendelkezések találhatóak az ESG tanúsítvány közbeszerzési eljárásokban való alkalmazásáról. Az ESG törvény 48. §-a alapján az ESG tanúsítvány figyelembe vehető a Kbt. 132. § (1) bekezdésben foglalt különleges szerződés teljesítési feltételek meghatározása során. Az említett bekezdés szerint az Ajánlatkérő meghatározhat különleges teljesítési feltételeket, amelyek szociális, környezetvédelmi vagy innovációs szempontokat is magukban foglalhatnak, amennyiben ezek összhangban állnak a szerződés tárgyával, amit a Kbt. 132. § (2) bekezdése is hangsúlyoz.
A fentiek alapján tehát általános jelleggel nem írható elő olyan környezeti követelmény, mely nem kapcsolódik szorosan a közbeszerzés tárgyához, de amennyiben ez a kapcsolódás kellően megalapozott, úgy az ESG tanúsítvány megléte előírható a teljesítés különleges feltételeként.
Forrás: Közbeszerzési Hatóság – Zöld közbeszerzési füzetek 8 – ESG – a gazdálkodó szervezetek fenntarthatóságának vizsgálata
Dr. Horváth Balázs András
Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda
Legutóbbi BLOG bejegyzések
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) eljárása – gyakorlati útmutató vállalkozások számára
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) eljárása – gyakorlati útmutató vállalkozások számára A gazdasági életben – különösen az építőipari és kivitelezési szerződések körében – gyakori probléma,
Van kiút a devizahitelesek számára?
Kiút a devizahitelesek számára? – EUB C-630/23 – friss szakmai publikáció Az Európai Unió Bíróságának C-630/23. számú ítélete új megvilágításba helyezi a devizahiteles ügyek jogi
Alkotmányjogi panaszok devizahiteles ügyekben – friss szakmai publikáció
Alkotmányjogi panaszok devizahiteles ügyekben – friss szakmai publikáció A devizahiteles ügyekhez kapcsolódó alkotmányjogi panaszok egyre összetettebb kérdéseket vetnek fel a joggyakorlatban.Dr. Kisszőllősi-Szánthó Balázs tanulmánya a