
Jogi tudástár
Van-e lehetőség perköltség felszámítására a fizetési meghagyásos eljárásban?
Ha ön fizetési meghagyást kap közjegyzőtől és a követelést vitatja, vagy egyáltalán nem ismeri fel, ellentmondással kell élnie 15 napon belül.
Az ellentmondás előterjesztése egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban ennek is van néhány buktatója, a szabálytalanul előterjesztett ellentmondás pedig jogerős fizetési meghagyáshoz és végrehajtáshoz vezethet, ezért javasolt jogi szakemberhez fordulni rögtön.
Szabályszerűen előterjesztett ellentmondás esetén rendszerint kétféle módon folytatódik az eljárás:
- Az eljárás perré alakul, és a jogosult 15 napon belül keresetlevelet terjeszt elő az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróságon;
- az eljárást vagy a közjegyző, vagy a bíróság szünteti meg, elállás, keresetlevél előterjesztésének elmulasztása, illetékfizetés elmulasztása vagy egyéb ok miatt.

Az első esetkörben a perré alakult eljárásban a tárgyalás berekesztéséig a perköltség felszámítható, tehát az esetlegesen az ellentmondás előterjesztésével felmerülő költségeket is kérhetjük megtéríteni.
A második esetkör hordozza magában igazán a kockázatot. Előfordulhat, hogy biztosak vagyunk benne, hogy az eljárás perré alakul és arra számítunk, hogy majd a peres eljárásban felszámítjuk az ellentmondással kapcsolatban felmerült költségeinket, de ha az eljárást a közjegyző vagy a bíróság megszünteti a fentiekben felsorolt okok miatt, a lehetőségünk a perköltség felszámítására elvész.
Elektronikus eljárásra kötelezettek esetén további jelentős körülmény, hogy a MOKK rendszer elektronikus felületén nem lehet iratokat csatolni, azaz költségjegyzéket sem lehet csatolni. A költségjegyzék előterjesztése ugyan 2021. január 1. napjától már csupán egy lehetőség és nem kötelező, annak tartalmát mindenképp be kell építeni már az ellentmondásba is.
Azzal a kérdéssel, hogy szükséges-e a bíróságnak az eljárás Pp. 259. §-a szerinti megszüntetés előtt felhívni az alperest, hogy költségjegyzéket csatoljon, a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása is kénytelen volt foglalkozni.
A kérdésre adott válaszban kifejtette, hogy figyelemmel arra, hogy a költségjegyzéket egyébként csatolni sem lehet, annak hiányában is felszámítottnak tekintendő a perköltség. További lényeges körülményként emelte ki, hogy amennyiben azonban az ellentmondás önmagában perköltségigényt nem tartalmaz, az eljárás megszüntetése során (fentiekben kifejtett okok esetén) a bíróságnak a perköltségről sem kell határoznia.
Látható tehát, hogy bár egy ellentmondás előterjesztése egyszerűnek tűnhet, azt könnyű elhibázni, ami jogerős fizetési meghagyáshoz vezethet. Hiányos tartalom esetén pedig a bíróság a perköltséget nem fogja megítélni.
Legnagyobb biztonságban tehát Ön és az ügye is akkor van, ha már az eljárás legelején szakértő segítségét veszi igénybe.
dr. Kovács Gábor Hunor / Harglaw
Legutóbbi bejegyzések

Letartóztatták a munkavállalót – mit tehet a munkáltató?
Visszaélés-bejelentés a munkaügyi perben – mire kell figyelnie a munkáltatónak? A 2023. évi XXV. törvény („Panasztörvény…
Tovább
Visszaélés-bejelentés a munkaügyi perben – mire kell figyelnie a munkáltatónak?
Visszaélés-bejelentés a munkaügyi perben – mire kell figyelnie a munkáltatónak? A 2023. évi XXV. törvény („Panasztörvény…
Tovább
Vége a különcködésnek: fontos változás várható a magyar kripto szabályozásban
Vége a különcködésnek: fontos változás várható a magyar kripto szabályozásban A hazai kriptopiac rendkívül megviselte az…
Tovább