Mire való az egyszerűsített polgári per?

A közelmúltban hatályba lépett jogszabálymódosítással a Polgári perrendtartás szabályai közé a jogalkotó beillesztette az úgynevezett egyszerűsített polgári pert. A közvélekedés szerint a polgári peres eljárás évekig elhúzódhat és véget nem érő tárgyalásokból állhat, amelynek ráadásul a végkifejlete is kérdéses lehet. Vajon megoldás lehet az egyszerűsített polgári per intézményének a bevezetése ezen aggodalmak eloszlatására és a jogkeresők megnyugtatására?

Az egyszerűsített polgári per bevezetésének indokaként a jogalkotó a következő érveket hozta fel:

„Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per. A per alkalmazásáról maguk a jogkeresők dönthetnek azzal, hogy már az általuk kötött szerződésben ennek az eljárásnak az alkalmazását rögzíthetik és vállalhatják, – hasonlóan a választottbírósági út kikötéséhez – hogy jogvitájukat egyszerűsített polgári perben döntse el a bíróság. Az eljárás gyorsaságát, hatékonyságát biztosítja annak írásbelisége, valamint az, hogy az eljárást teljes mértékben a felperesnek kell előkészítenie, már a keresetlevélhez csatolni kell valamennyi okirati bizonyítékot, valamint szakkérdés felmerülése esetén a szakvéleményt. A bíróság az ítéletét a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, valamint a szükség esetén beszerzett írásbeli nyilatkozatok, továbbá a keresetlevélhez és az ellenkérelemhez csatolt okirati bizonyítékok és szakvélemény alapján hozza meg rövid határidő alatt.”

Az egyszerűsített polgári per tehát lehetőséget ad arra, hogy bizonyos jogviták gyorsabban, kizárólag írásban, a felek közös akarata alapján kiválasztott, egyszerűsített polgári per eljárási szabályainak alkalmazásával kerüljenek elbírálásra.

Milyen esetekben lehet alkalmazni?

Ez az eljárási forma nem minden perre alkalmas, csak akkor lehet alkalmazni, ha a felek írásban előre megállapodtak az egyszerűsített eljárás alkalmazásáról, és

az ügy nem érint személyi állapotot (pl. házasság),
nem fogyasztói jogvita (pl. magánszemély és vállalkozás közötti ügy),
és nem tartozik az 508. § (1) bekezdés szerinti speciális jogviszonyok körébe (pl. munkajogi, közszolgálati ügyek).

Fontos kiemelni, hogy az egyszerűsített polgári per esetében a jogi képviselet kötelező.

Miben különbözik a „rendes” pertől?

A legfontosabb eltérés, hogy nincs tárgyalás, sem meghallgatás: a bíróság kizárólag az írásban benyújtott iratok alapján dönt. Ezen túl:

az eljárás nem tagolódik külön perfelvételi és érdemi szakra,
nincs lehetőség többek közt keresetváltoztatásra, viszontkereset előterjesztésére, beavatkozásra, beszámításra, szünetelésre,
csak okirati és szakértői bizonyítás megengedett,
a bíróság soron kívül jár el, ennek keretében az általános intézkedési kötelezettsége 8 nap.

Hogyan zajlik tehát az eljárás röviden?

A felperes benyújtja a keresetlevelet.
Az alperes 15 napon belül terjeszthet elő írásbeli ellenkérelmet.
A bíróság ezután felhívja a feleket, hogy jelezzék, marad-e az egyszerűsített eljárás, vagy kérik az áttérést az általános szabályokra. Egyezségi lehetőséget is biztosít.
Ha nincs áttérés vagy egyezség, a bíróság – az iratok alapján – ítélettel dönt a jogvitában.

Fellebbezésre természetesen van lehetőség, de rövidebb határidőkkel:

az ítélet elleni fellebbezés határideje 8 nap,
a másodfokú bíróságnak 30 napon belül kell döntenie.

Kinek lehet ajánlott?

Ez az eljárás különösen előnyös lehet vállalkozások közötti jogvitákban, ha az ügy jól dokumentált. Gyors döntés, kiszámítható folyamat, alacsonyabb peres költségek – ezek mind előnyt jelenthetnek.

Az egyszerűsített per nem minden helyzetben jó választás. A per előkészítése és a megállapodás szövegezése ügyvédi közreműködést igényel, ráadásul az eljárás során sem lehet „pótolni” a hiányzó bizonyítékokat vagy később módosítani az igényeket.

Irodánk szívesen segít annak mérlegelésében, hogy az Ön konkrét ügyében érdemes-e az egyszerűsített eljárást választani, és vállaljuk az ehhez szükséges jogi dokumentáció teljes körű előkészítését, illetve az Ön képviseletét.

dr.Kovács Gábor Hunor

Legutóbbi BLOG bejegyzések