A kézbesítési kifogásról

A gyakorlatban megtörténhet, hogy valakivel szemben úgy indul fizetési meghagyásos eljárás, hogy arról valójában nem is szerez tudomást. Ennek okán az is nagyon gyakori eset, hogy a fizetési meghagyás ekként jogerőre emelkedik. Gyakran látott példa az is, hogy az illető már csak a végrehajtótól értesül arról, hogy vele szemben korábban olyan eljárás volt folyamatban, amelynek végén végrehajtható határozatot hoztak.

Fontos tudni azonban, hogy nem teljesen védtelen, aki ilyen helyzetbe kerül, van megoldás!

A hivatalos iratokhoz, így a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyáshoz is, kézbesítési fikció kapcsolódik. A kézbesítési fikció azt jelenti, hogy ha példának okán az átvételt a címzett megtagadja, vagy a postás értesítőt helyez el, de a címzett a küldeményért nem jelentkezik, a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni. Ennek indoka elég egyszerű, hiszen bárki megakaszthatná a hivatalos eljárásokat azzal, hogy az részére küldött iratokat nem veszi át, és az sem elhanyagolható körülmény, hogy ilyenkor rendszerint a fél mulasztásban van.

De mi történik, ha valaki elköltözött és a korábbi címére küldik a leveleket és ezért nem volt valós lehetősége a küldeményt átvenni? Mi történik akkor, ha a posta szabálytalanul járt el és nem olyan személynek adta át a küldeményt, aki jogosult annak átvételére és a címzettet az átvevő valójában nem is értesíti?

Fontos és alapvető különbségtétel, hogy a címzett jogi vagy természetes személy.

Elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek esetén  – a közelmúltbéli jogszabályváltozások eredményeként –  az iratok kézbesítése az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint történik, amely alapvetően leszűkíti azon esetköröket, amikor az irat kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt vagy más okból nem volt szabályszerű.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy ha a gazdálkodó szervezet felszámolás alá kerül, és a felszámolóbiztos, mint a munkáltatói jogkör újdonsült gyakorlója és mint aki a gazdálkodó szervezet nevében kizárólagosan tehet jognyilatkozatot a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban nem szerez tudomást semmilyen eljárásról. Ebben az esetben a bíróság megállapíthatja, hogy a kézbesítés nem volt szabályos és a kézbesítési kifogásnak helyt adhat.

Természetes személyek esetében azonban, a fenti kifogási okokon túl a természetes személyek arra is hivatkozhatnak, hogy egyéb okból önhibájukon kívül nem volt lehetőségük átvenni a küldeményt. Fontos kiemelni, hogy önmagában egy költözésből fakadó lakcímváltozás még nem biztos, hogy elegendő ok arra, hogy a bíróság helyt adjon a kézbesítési kifogásnak. Lakcímváltozás esetén ugyanis 3 munkanapos kötelezettség terhel minden természetes személyt, hogy az új lakcímét bejelentse. Ennek elmulasztása az önhiba hiányának megállapítását jelentősen megnehezítheti, ugyanakkor az ügy összes körülményét a bíróság mérlegeli.

A gyakorlatban elfogadta a bíróság a természetes személy kifogását, amikor igazolta, hogy azért nem volt lehetősége átvenni a részére megküldött iratot, mivel munkavégzés céljából huzamosabb ideig a Balaton környékén, lakcímétől távol tartózkodott, munkáltatója is igazolta ezt részére.

Természetes személyek számára további előny, hogy az egyéb okból önhibáján kívül előállott okra alapított kifogást a polgári perrendtartás szabályai szerint a bíróságnak méltányosan kell elbírálnia.

Amennyiben előfordul az a nagyon kellemetlen helyzet, hogy  már csak a végrehajtótól értesülünk arról, hogy olyan korábbi eljárás eredményeként, amelyről tudomást sem szereztünk, végrehajtási lapot állítottak ki és elrendelték a végrehajtási eljárást is van lehetőség kézbesítési kifogást előterjeszteni. Ezen határidő azonban nagyon szűk és azonnali cselekvést igényel, a követelés egyszerű vitatása nem elegendő.

Nagyon fontos továbbá, hogy a kézbesítési kifogás nem az ügy érdemére vonatkozó kifogás, hanem egy eljárásjogi kifogás. A kézbesítési kifogás joghatása az, hogy a nem szabályszerű kézbesítést meg kell ismételni, ebből fakadóan a szükséges eljárási cselekményeket is meg kell ismételni. A követelés tehát nem szűnik meg, azt a bíróság nem vizsgálja, csak elrendeli az iratok megküldését és az eljárás ettől a ponttól folytatódik tovább.

A kézbesítési kifogásnak helyt adó döntést követően tehát ismételten megnyílnak a címzett részére a védekezésre rendelkezésre álló határidők és lehetősége van az elmulasztott eljárási cselekményeket elvégezni. Kézbesítési kifogást továbbá nem lehet az idők végezetéig benyújtani, annak szigorú feltételei vannak, még akkor is, ha a természetes személy esetében a törvény előírja a méltányos elbírálást.

A fentiekből fakadóan és általánosságban is nagyon fontos, hogy ilyen helyzetben ne várjunk, és ne elégedjünk meg azzal, hogy egyszerűen vitatjuk a követelést. A megfelelő jogi lépést rövid határidőn belül kell megtenni, ezért érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.

 

dr.Kovács Gábor Hunor / Harglaw

Legutóbbi BLOG bejegyzések