Vége a különcködésnek: fontos változás várható a magyar kripto szabályozásban

A hazai kriptopiac rendkívül megviselte azt, hogy az elmúlt időszakban egyre inkább megnehezült, sőt, büntetendővé vált a kriptokereskedés. A Pénzügyminisztérium 2026 júniusi módosító javaslata nem csupán finomhangolja a szabályokat, hanem radikálisan szakít az eddigi, indokolatlanul szigorú szabályozási gyakorlatával és újra az európai szabályozáshoz igazodik.

Bár az Európai Unió a MiCA rendelettel egységes és átjárható piacot teremtett, a 2024. évi VII. törvény Magyarországon egy olyan plusz terhet vezetett be, amely szinte megbénította a szektort. Ezzel a törvénnyel került bevezetésre a kötelező validációs rendszer, amely nem egy egyszerű engedély, hanem egy lassú és költséges folyamat.

A validáló szolgáltatóknak öt kritikus ponton kellett átvilágítaniuk minden ügyletet:

1. A kriptoeszköz eredetének teljes lánctörténeti vizsgálata.
2. A digitális pénztárca tulajdonjogának ellenőrzése.
3. A kapcsolódó személyek azonosítása.
4. Profil alapú kockázati szűrés.
5. Külső adatbázisokkal való keresztellenőrzés.

Ez a rendszer súlyos kockázatokat hárított a szereplőkre: a validáció nélküli ügyletek polgári jogilag érvénytelennek minősültek, a szabályszegőket pedig – szolgáltatót és befektetőt egyaránt – büntetőjogi felelősségre vonás fenyegette.

A helyzetet fokozta még egy különös ellentmondás: a változás 2025. júliusában lépett hatályba, miközben a feladat ellátásához szükséges infrastruktúra még nem is létezett. Az első validátor csak fél évvel később jelent meg a piacon, így hónapokig gyakorlatilag senki nem tudott maradéktalanul megfelelni a törvénynek. Ez vezetett a „piaci sokkhoz”: a befektetők pánikszerűen likvidálták portfóliójukat, a nagy nemzetközi szereplők, mint a Revolut, a CoinCash vagy az eToro pedig korlátozták, vagy teljesen megszüntették magyarországi kripto jelenlétüket.

A mostani irányváltás célja a piaci blokád azonnali feloldása. A tervezett módosítás lényege:

• A validációs kényszer teljes eltörlése: Nincs többé szükség az SZTFH megfelelőségi nyilatkozatára az átváltásokhoz.
• Szankciók kivezetése: Megszűnik a büntetőjogi fenyegetettség és az ügyletek érvénytelensége.
• Szabad kereskedés: A tranzakciók ismét szabadon végezhetők a MiCA keretein belül.

A folyamat gyorsított ütemben zajlik: a júniusi társadalmi egyeztetést követően az Országgyűlés elfogadhatja a javaslatot, amely a kihirdetést követő 8. napon hatályba is lép.

Ez azt jelenti, hogy akár már 2026 nyarán helyreállhat a befektetői bizalom.

A liberalizáció nem visszakozás, hanem stratégiai felismerés. A cél, hogy a magyar szolgáltatók azonos feltételekkel versenyezhessenek az uniós piacon, a technológia pedig ne gátja, hanem motorja legyen a hazai pénzügyi innovációnak, összhangban a Magyar Nemzeti Bank digitalizációs törekvéseivel.

 

Dr. Tóth Tamás LL. M.

Hargittay és Társai Ügyvédi Iroda

Legutóbbi BLOG bejegyzések